Kulturális Cybertér

KultOnline

Eduardo De Filippo: A komédia művészete

Ódry Színpad

2017. január 13. - Piros Csilla

de-filippo-rajz.jpg    A színház és a hatalaom anno és ma

    Eduardo De Filippo A komédia művészete c. művét vitte a padlástérre a IV éves Zsámbéki Gábor - Fullajtár Andrea színművész osztály, amelynek első felvonásában a színház és hatalom viszonyát ecsetelik, míg a másodikban kissé saját szájízre formálva, improvizációkon keresztül a magyar társadalmi problémákra reflektálnak.

   Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Eduardo De Filipponak ez a darabja erősen önéletrajzi ihletésű, hiszen amellett, hogy drámaíró és rendező volt, színészként és komikusként ő maga is sokat volt a színpadon. Ahogy a darabbéli Campese színigazgatónak (Vizi Dávid), úgy neki is volt saját társulata, így nem meglepő, hogy maga is tapasztalhatta a színház és a hatalom viszonyát, amelyet a két szereplő bárbeszédén keresztül boncolgat darabjában. Mindez pedig azért érdekes, mert ma talán aktuálisabb ez a probléma, mint régen, így ez a több mint ötvenéves szöveg (1964-ben írta) teljes mértékben megállja a helyét.

   Az első felvonás egy igazi komédiát mutat be: a városba új prefektus érkezik, akihez sorra jönnek a falu lakói kisebb-nagyobb problémáikkal. A sors fintora, hogy rögtön elsőre egy vándortársulat igazgatója teszi tiszteletét, akit túlbuzgó titkára, Squittierri (Kovács Tamás) gátlás nélkül elzavarna, ám ezt a műkedvelő De Caro (Lestyán Attila) nem hagyja, így kedélyesen beinvitálja, hogy elcsevegjenek a színház helyzetéről. A beszélgetés kezd egyre komolyabb vitába fordulni, és egyre inkább a prefektus nézeteivel szembemenni, így az igazgató meghívja a másnapi előadásukra, ám csakhamar az ajtón kívül találja magát. A színész-igazgatót sem kell félteni, távozása előtt még elülteti a bogarat az előjáróság fejében: lehet, hogy a nap folyamán ideérkező emberek nem is a város polgárai, hanem az ő színi társulatának tagjai, így mégiscsak kénytelenek lesznek megnézni az előadását. Innentől indul be igazán a darab. A prefektushoz hibbantabbnál hibbantabb történettel kopognak be. Elsőként a fura körorvos (Szántó Balázs), majd gesztenyedobáló atya (Vilmányi Benett), utána a kissé őrült tanítónő (Ballér Bianka), míg végül az öngyilkossággal fenyegetőző patikus (Vajdai Vilmos). De Caro mindegyikről azt hiszi, hogy a színházi társulat tagjai és nem igazán veszi őket komolyan, hol bájosan, hol gúnyosan beszél velük, megőrizve hidegvérét, és később, amikor visszatér Campese is, már elvesztve azt, a csendőrökkel fenyegetőzik, ám ekkor megkapja a kegyelemdöfést: honnan veszi, hogy éppen csendőr jelmezük ne lenne. Így a rendezői húzás bravúrosan sül el, ugyanis nemcsak a prefektus, de mi nézők is teljes bizonytalanságban vagyunk és ez így is marad, mert véget ér az első rész.

   A második felvonásban klasszikus komikus szituációkba ágyazott meglehetősen éles társadalomkritikákat látunk. A rövid jelenetek, néha csak egy-egy kiszakított momentumot villantanak fel éppen valamilyen aktuális társadalmi problémát meglebegtetve, mégis vitriolos helyzetet teremtenek a színpadon és a nézőtéren egyaránt. És bár a publikumból sokszor mosolyt vagy éppen hangos kacajt csalnak ki, ez nem a felszabadult vidámság jele, hanem éppen az ellenkezője. A keserű szájíz mindvégig megmarad, de pont ez az előadás pozitívuma.

   Az osztálynak Eduardo De Filippo darabja remek megmutatkozási lehetőség, és ezen az estén vérbeli komikusok és komikák is lehettek, de főként színészek és színésznők voltak.

 

De Caro, prefektus – Lestyán Attila

Giacomo Squittierri, titkár – Kovács Tamás

Veronesi, hivatalszolga – Martinkovics Máté

Campese, színigazgató .- Vizi Dávid

Bassetti, körorvos – Szántó Balázs

Salvati atya – Vilmányi Benett

Lucia Petrella, tanítónő – Ballér Bianka

Girolamo Pica lovag, patikus: Vajdai Vilmos m.v.

parasztasszony – Mészöly Anna

MÁSODIK RÉSZ:
Variációk és improcizációk De Filippo nyomán a mai Magyarországra

 “Engem ne zavarjanak össze”

     Vizi Dávid, Martinkovics Máté

 “Én is szeretem a színházat”

     László Lili, Ballér Bianka, Vilmányi Benett

 “A girhes”

     Messaudi Emina, Kovács Tamás

 “Miss Universe Hungary 2010”

     Szántó Balázs, Ballér Bianka

 “Dinamikus fejlesztés”

     Vizi Dávid, Messaudi Emina

 “LGBTQ”

 Vilmányi Benett, László Lili

“Szegény hivatalnok panaszai”

Messaoudi Emina

 “Önt verik?”
Vizi Dávid, Mészöly Anna, Vilmányi Benett, Martinkovics Máté
“Ézsaiás”
László Lili, Lestyán Attila, Martinkovics Máté

Jelmez: Szakács Györgyi
Díszlet: Szlávik István
Dramaturg: Török Tamara

Rendező: Zsámbéki Gábor

Osztályvezető tanárok: Zsámbéki Gábor, Fullajtár Andrea

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kultonline.blog.hu/api/trackback/id/tr9712122149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.