Az SZFE diákjai úgy döntöttek, hogy teljesen önállóan színpadra állítanak egy minden ízében saját darabot. A rendező az az Olasz Renátó, akit mára már rengetegen ismernek az HBO-n futott Aranyélet c. sorozatból, és aki most negyedéves színészhallgató, a szöveget pedig együtt írta a szintén Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanuló harmadéves filmdramaturg szakos Horváth Jánossal.
A drámát a két fiatal kimondottan a szereplőkre írta, kikérve azok véleményét is, és igazodva vágyaikhoz.
A premiert egy késői órán (23h) tartották az Ódry Színpad Pince Klubjában, ami már mérete miatt is egy meghitt kis tér, és ahol a nézői rész zsúfolásig telve volt. Sokan voltak kíváncsiak erre a merész kísérletezésre.
Azt szeretem ezekben az előadásokban, hogy annyi lendület, energia van bennük, és még csak véletlenül sem érződik semmit erőltetettség, megszokás vagy rutin. Frissesség, akarás és hihetetlenül nagy adag bizakodás viszont igen.
Nekem elsőre kicsit olyan Tarantino-s érzést adott, amit ilyen közelségben, és nem a tévé képernyőjén keresztül megélni egészen izgalmas élmény. Ebben az intim térben a nézőkön és az előadókon kívül a díszletnek már nem igazán volt helye, de nem is kellett, mert a játék és a szöveg kitöltött mindent, amit pedig mégsem, arra ott volt a két darab ketrec, aminek szintén főszerepe volt az előadásban.
Amint belevágnak, észrevesszük, hogy ez egy abszurd történet, rengeteg túlzással, rájátszással, mégis érezzük, hogy van mondanivalója, hogy a humor igazából a kegyetlen igazság élet akarja kicsit lefojtani, hogy ne törjön ránk elementáris erővel.
Van egy hely, ahol sejtelmes és valószínűleg brutális dolgok történnek, de erről az ott levők nem akarnak tudomást venni. A Cethal „gyomrában” táncoló Alexa (Kiss Andrea) és Áron (Baki Dániel) lehetne a „ma” embere is, ők nem akarnak azzal foglalkozni, hogy amit csinálnak az elfogadható-e vagy éppen el kell-e fogadniuk, ahogy azon sem sokat tépelődnek, hogy nem teljesen azt kapták, amit ígértek nekik, de számukra még a rossz is jobb az unalomnál, a lényeg, hogy történjen valami. És valljuk be, hogy ez nagyon is jellemző a mai fiatalokra.
A klubtulajdonost, Hódos Leventét megszemélyesítő Dóra Béla igazi bunkó és gátlástalan, akit párja, Pöttyös Katica, Mészöly Anna személyében, tökéletesen kiegészít, mindketten jól sztereotipizálják azt az embertípust, amit az ilyen emberekről elképzelünk.
Ide érkezik egy amolyan magányos „sorozatbeli” nyomozó, aki egyben kikiáltja magát a modern társadalom szuperhősének, X-nek (de ahogy ő mondja „ex”, aminek így szintén többletértelme van, ami az előadásban gyakran előfordul, utalások, szimbólumok révén). Fel szeretné göngyölíteni az ügyet, amiben a két tökkelütött, kétes kapcsolatban álló barát, Lúgos Krisztián (Olasz Renátó) és Gerőcs Patrik (Figeczky Bence) a segítségére lesz. A két fiatal színész szájából hangzanak el az est legjobb poénjai, amit fantasztikus játékkal, koreográfiával toldanak meg, Horkay Barnabásnak köszönhetően.
Az X-et alakító színész, Patkós Márton az, aki a nagy társadalomigazságokat fogalmazza meg: összegez és következtet. A legkevésbé törekszik arra, hogy direkten szórakoztasson, és mégsem lehet őt komolyan venni, és nem azért, mert elrontja a szerepét, hanem mert teljesen világos, hogy nem az a cél, hogy éles kritikát fogalmazzon meg, sem az, hogy konkrét választ adjon, hanem pont az ellenkezőjét. Úgy használják a humor fegyverét, hogy közben gondolatokat ébresztenek bennünk, arra ösztönözve, hogy mindenki saját maga találja meg a választ.
Olasz Renátó és csapata egy igazán provokatív, és modern darabot állítottak színpadra, frappáns szöveggel, vagány zenével és merész színpadképekkel. Nem szabad kihagyni.
Színészek:
Alexa Kiss Andrea
Áron Baki Dániel
Hódos Levente Dóra Béla
Pöttyös Katica Mészöly Anna
Gerőcs Patrik Figeczky Bence
Lúgos Krisztián Olasz Renátó
Jelmeztervező: Szabó Márton István
Dramaturg: Horváth János Antal
Koreográfus: Horkay Barnabás
Rendező: Olasz Renátó
Jegyek és időpontok itt: Ódry Színpad
