Érdekes, hogy az idei első két előadás, amit láttam, a fiatal rendezőtehetség, Tarnóczi Jakab nevéhez fűződik, ez mégis teljesen a véletlen műve. Bernd Róza a Thália új stúdiószínpadának, az újonnan megnyitott Télikertnek az első debütálása. Igazán bátor vállalás volt ez a színház részéről, ahol eddig alapvetően a vidám darabok voltak jellemzőek, ugyanis ezzel a drámával kissé megtörték ezt a hagyományt, amit a színház nyíltan vállal is, hogy szeretnének helyet adni komolyabb hangvételű daraboknak is, amolyan kísérleti jelleggel. Én csak üdvözölni tudom az ötletet.
Nemcsak a darab jellege miatt volt ez merész döntés, hanem azt hiszem az is rizikós, hogy ha fiatal, még kezdő rendezőnek adnak lehetőséget, bár Tarnóczi Jakab neve, annak ellenére, hogy még csak utolsó éves az SZFE rendező szakán, a szakma számára egyáltalán nem ismeretlen, sőt lassan garancia a sikerre.
A címszerepet az idén leszerződtetett Mentes Júlia Virginia kapta, aki az idén végzett a színművészetin, Novák Eszter és Selmeczi György zenés osztályában. Egy ideje már követem a munkásságát, és nem csak az egyetemen láttam több vizsgaelőadásban, hanem még azelőtt, amikor a Magyar Színház Akadémiáján tanult, így nagyon kíváncsi voltam, hogy kilépve a nagybetűs életbe milyen szerepek találják meg. A Bernd Róza szerepe szerintem számára egy fantasztikus találkozás volt, a színésznő remekül hozta a törékeny, kissé határozatlan, a maga idejében lázadónak nevezhető lányt, aki nem áll be a sorba, még az apja kedvéért sem. Egy kis faluban, ahol elvárás, hogy egy fiatal és szép lány egyetlen célja a jó házasság legyen, ez a címszereplő számára nem annyira egyértelmű, kissé olyan, mint egy modern nő, aki még tapasztalni szeretne, ismerkedni, és csak azután dönteni élete nagy lépéséről, a történet tragédiája viszont abban rejlik, hogy egy „porszem” kerül a gépezetbe. Dönthetne akár úgy is, hogy ebből ne legyen dráma, de ő mégsem tud az érzelmeivel szembe menni, ahogy szabadságvágya is sokkal erősebb, mintsem elvárható lenne.
Az előadásban mindvégig jelen van a feszültség, és bár van benne néha egy-két humoros jelenet, de a nézőt ez nem oldja fel, mert a szorító-fojtogató érzés mindvégig jelen van, és nem is szűnik, sőt inkább fokozódik, ami végén el is éri tetőpontját.
A csapat jól lett összeválogatva, kisebb-nagyobb szerepekben jól működtek együtt. Szerethető figura volt a leendő férj szerepében Bán Bálint, igaz, egyértelmű volt mindvégig, hogyha a lány elfogadja ezt a házasságot, akkor a részéről ez egy örök megalkuvás lesz. A kissé idegesítő és erőszakos apát, Tamási Zoltán jól abszolválta, éppen ezért ő se lopta be magát a szívünkbe. Molnár Piroska a fiatal húg, még kisgyermek szerepében egy abszurd csavar volt az előadásban, és kellett is egy kis idő, míg ez leesett, de érdekes megoldás volt a rendező részéről. A szerető szerepében, Zayzon Zsolt nekem az abszolút negatív hőst testesítette meg, talán pont azért, mert a lány drámájának ő volt az igazi okozója. És ezt a játékával jól hozza. Schell Judit lebénult feleségként szintén egy szerethető karakter, bölcsessége és élettapasztalata nem gonosszá, inkább megértővé tette, és ez emelte a többiek fölé. Szokatlan volt ilyen karakterben látni őt.
Mózes András a feldúlt falubikájaként nem tűnik a legélesebb késnek, mégis ő az, aki valahol ezt a történetet a tragédia felé sodorja, aki miatt ez a lavina elindul, és kétséges, hogy meg lehet-e állítani. Viharos és rövid színpadi jelenléte orkánként működik a színpadon.
A Bernd Róza lehet, hogy távol áll a Thália színházi világától, de mégis jól beilleszkedett, és szerintem ezeknek a daraboknak itt is van létjogosultsága, ezért biztos vagyok benne, hogy megtalálja az értő és gondolkodó közönségét.
Szereplők:
Róza: Mentes Júlia Virginia
Flamm: Zayzon Zsolt
Jette: Schell Judit
Keil Ágost: Bán Bálint
Bernd: Tamási Zoltán
Streckmann: Mózes András
Marthel: Molnár Piroska
Konyhások kara: Molnár Piroska, Schell Judit, Zayzon Zsolt
Hevesi Sándor fordítása alapján a szövegkönyvet készítette: Varga Zsófia
Díszlet és jelmez: Kálmán Eszter
Zene: Mester Dávid
Rendezőasszisztens: Őri Rózsa
Súgó: Buksa Alexandra
Rendező: Tarnóczi Jakab
