Vidák Anna neve már évek óta nem ismeretlen a népművészek között, de azok is ismerhetik, akik nyomon követik hazánk ifjú képzőművészeit. Az elmúlt években sokat fordult vele a világ. Teljes gőzzel belevetette magát a nemezelés magasművészetébe, folytatva a családi hagyományt. Számos kiállításon vett részt, és állandóan megújuló koncepciókon töri a fejét. Három gyerek mellett a nemezkészítésben megtalálta önmagát és reméli, hogy még mindig van hova fejlődni. Az elért sikerekről és a nemezkészítés fortélyairól kérdezem.

   Igaz, hogy ez már a második interjúnk, és ezt már érintettük, de azt gondolom most is kezdhetnénk azzal, hogy pár mondatban elmeséled mi is az a nemezelés, mit érdemes tudnia egy laikusnak?

Vidák Anna: A nemez a világ egyik legrégibb kelméje, az ókor óta folyamatosan kimutatható azokon a területeken, ahol vándorló pásztornépek élnek, az ő életformájuknak elengedhetetlen része a mai napig. Nemezből készül hajlékuk borítása, a falra és a földre hatalmas nemez szőnyegeket tesznek, és ruházatuknak is fontos része, úgymint süveg, mellény, csizma és köpönyeg.  A szkíták már Kr.e. 2500-ban nagyon magas fokon tudtak nemezt készíteni, és ez kiderül jégbe fagyott fejedelmi sírjaikból. A nemez elkészítése során a gyapjút víz és némi szappan segítségével gyúrják, majd préselik.

   A nemezkészítés mára már a világ minden táján megtalálható, köszönhető ez annak a 70-es években elindult mozgalomnak, ami Magyarországhoz és a szüleim életművéhez köthető.

   Mennyire volt jelen a művészet az életedben? Milyen gyerekkorod volt, honnan indultál?

V.A.: 1980-ban születtem Gödöllőn, Nagy Mari és Vidák István gyermekeként, ahol a néhai Nagy Sándor festőművész műterem házában éltünk. Ez a ház a múlt század elején bölcsője volt a magyar szecessziónak. 10 évig éltünk a Medgyaszay István által tervezett házban. A Gödöllői művésztelep munkái az úgynevezett „magyaros szecesszió" legjelentősebb fejezetét alkotják.

   Gyermekként is fontos volt számomra, de azóta vált igazán fontossá, amióta tudatosult bennem, hogy művésztelep célkitűzéseivel azonosítom magam. Arra törekszem, hogy olyan tárgyakat alkossak, amelyek a magyar népművészetben gyökereznek, ugyanakkor használatuk szempontjából a mai ember igényeit elégítik ki. Nagy Sándor és felesége, Krisch Laura szőnyegeikben megőrizték a megmunkálás gondosságát, a növényi festékek színösszhangjának finomságát, ami számomra példaértékű. Őriné Nagy Cecília művészettörténész így jellemzi a művésztelep 100 éves tevékenységét:  "A „gödöllőiek” tudatosan követték a preraffaelitákat: a kézműves hagyomány jelentőségének felismerése és az ősi technikák felkutatása és újra alkalmazása, a minőségi munka esztétikai értékének, s így a munka és a művészet egységének elve, valamint a munkában rejlő örömnek, mint az emberi boldogság alapjának gondolata volt meghatározó."

   A szüleid is nemezkészítéssel foglalkoznak, mesélj kicsit erről.

V.A.: A szüleim beleszerettek a nemezkészítésbe, és elkezdtek komolyan foglalkozni vele. Először kikísérleteztek különböző technikákat, majd később ezt megismertették másokkal is. Törökországban, Türkmenisztánban, és később egyre messzebbre mentek, hogy elsajátítsák a nemezkészítés legapróbb fortélyait. ’84-től már rendszeresen nemzetközi táborokat szerveztek, ahol kelet és nyugat találkozhatott, és tanult egymástól. Ezáltal egy hatalmas nemezközösség jött létre az 5 kontinensről, akik azóta nagy szerepet játszanak a nemezkészítés elterjesztésében világszerte.

   Mennyire volt evidens, hogy ezt folytatod? Vagy voltak egyéb próbálkozásaid is?

V.A.: Én ebben nőttem fel, és persze evidens lett volna, hogy ezt folytassam, de nekem kellett egy saját út, saját tapasztalatokkal. Nem akartam ugyanazt átvenni és folytatni. Tinédzserként más utakat kerestem és vadászrepülő-pilóta akartam lenni. A szüleim ebben is támogattak, és befizettek egy ejtőernyős kiképzésre. Hamar rájöttem, hogy a hadsereg nem az én világom, és egyetemi éveim alatt már tudatosan fejlesztettem magam a művészi, pedagógiai és kutatói pályára. Az ELTE-n a kulturális antropológiát, a művelődésszervezést az amerikanisztika szakkal párosítottam. Mellette elvégeztem a nemezkészítő OKJ-s képzést Nádudvaron, és oktatói képesítést szereztem a Hagyományok Házában. 22 évesen átvettem a Magyar Hagyomány Műhely nemezkészítő szakképzésének irányítását édesapámtól, és Szedlák Józseffel tanítottunk felnőtteket a gyapjúismerettől a festésen át egészen a nemezlabdáig és a mintás takarókig.

24 éves koromban meghívást kaptam Norvégiába, ahol a nuno-nemezkészítés nagymesterétől, May J. Hvistendahltól tanulhattam. A nuno- vagy selyem nemezelés egy olyan megújulása a nemezkészítésnek, amiben megtaláltam magam. A selyem és a puha merinó gyapjú találkozása egy nagyon nőies, rendkívül sokoldalú és fizikailag is könnyebb munka. Nagyfokú anyagismeretet igényel és gyakorlatot.

Ezután alapítottam meg a saját műhelyem, az Igen Ez Műhelyt Budapesten, ahol az országban elsőként indítottam felnőtt selyem-nemez tanfolyamokat. Büszkeséggel tölt el, hogy olyanok tanultak akkor nálam, akik azóta profi nemezkészítők lettek: Huszti Kinga, Szaniszló Judit, Klátyik Melinda, Kovács Flóra és Boros Anikó.

   Hol lehet ma a nemezelést elsajátítani?

V.A.: Ma már három helyen is lehet szakképesítést szerezni, mint nemezkészítő: A Nádudvari Kézműves Szakiskolában, A Hagyományok Házában és Békéscsabán a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnél.

   2019-ben MMA ösztöndíjas lettél, ezt hogy nyerted el, mit is jelent ez pontosan, és mivel jár?

V.A.: A Magyar Művészeti Akadémia 2018 óta teszi lehetővé évente 100 fiatal alkotó és előadó-művész, valamint művészetelméleti szakember számára, hogy programszerű, három évre szóló magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységet folytasson. Ehhez nem csak az anyagi feltételt teremti meg (havi bruttó 200.000.-Ft), hanem célja, hogy a művészek között kötetlen szakmai beszélgetés jöhessen létre, együttműködések születhessenek, így valódi alkotóközösség formálódjon.

Az én 3 éves programomban minden évben szerepel egy-egy külföldi kutatóút, majd annak feldolgozása, és az alkotói tevékenység. Minden évben vállaltam továbbképzést is OKJ-t végzett nemezkészítőknek, ahol az én specialitásomat, a selyem-nemez ruha készítést tanítottam. A 3. év végére egy kis templomot fogok berendezni selyem-nemez tértextilekkel, melyeken Felvidéki református, illetve nagyon ősi minták lesznek. Ebben a templomban megjelenik majd egy szertartáson a 10 nemezruhába öltözött családtag is.

   Beszéltünk arról, hogy ma már nemezből bármi elkészíthető, csak a képzelet szab határt. Azóta te is sokat tanultál és fejlődtél. Esetleg rátaláltál-e olyan technikai újdonságra az elmúlt években, amire büszke vagy? Készítettél azóta olyat, ami reformnak számít?

V.A.: Az utóbbi egy évben, az ösztöndíj programom teljesítése során végre sok kísérletezésre volt lehetőségem. Megvalósult egy 10 részes nemez ruha kollekció, ami 3 generáció asszonyai és lányai számára készült. Ihlető forrásuk az erdélyi Kalotaszeg tájegység mintakincse és viseletei. Készítettem selyem-nemez rakott szoknyákat többféle módon, ami teljesen új a szakmában. Felhasználtam a kalotaszegi bújkát, és kicsit modernizáltam a szabásmintáját. Egy nagyon elegáns kiskabát született, amin a megjelenő napmotívumok egy fémszálas anyagból készültek. (lásd a képeken - szerk.)

Kifejlesztettem Kiss Gabriella munkatársammal a kalotaszegi nyargalást nemez viseleteken.

Fontosak számomra a minták, jelentésük és helyük a ruhán. A mellény hátán egy életfa mintája látszik, aminek tetején a napban föllelhető a kereszt motívuma. Az életfát két tulipánon állva, két szakrális állat, két madár őrzi. Ennek az együttesnek a mintakincsét egy kalotaszegi muszuly, más néven bagazia tűzése adta. Felülre egy selyem-nemez vállkendőt készítettem, amit ugyanaz a minta díszít, mint a szabott varrt nemezszoknyát.

   Az XVII. Országos Népművészeti Kiállításon Arany oklevéllel díjazták a ruháidat, gondolom ez minden népművészeti alkotónak egy fantasztikus visszajelzés és igazolás, hogy jó az, amit csinál. Mivel készültél és mennyi idődbe telt? Hol és meddig látogatható még?

V.A.: A XVII. Élő népművészet című kiállítás a Kárpát-medencei kézművesek ötévente megrendezett legnagyobb seregszemléje. A több mint másfél ezer népművészeti pályamunkát felvonultató országos tárlatnak a Hagyományok Háza adott otthont. (Budapest, Corvin tér 1-3)
A kiállítás a Budai Vigadó épületének 3 szintjén és a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum összes kiállítótermében a hagyományosabb tárgyak mellett azokat a modern alkotásokat mutatja be, amelyek elsősorban a paraszti kultúránkban gyökereznek, de újragondolás által a mai lakáskultúránkba vagy öltözeteink közé is beilleszthetők. Tőlem két selyem-nemez ruha látható, amiket az utóbbi évben készítettem kimondottan erre a kiállításra.

A tárlat zárónapján ingyenesen tekinthetik meg a kiállítást. és számos izgalmas programmal kedveskednek a közönségnek, ez augusztus 28-án szombaton 10-18-ig lesz.

   Egyértelmű, hogy a nemezruha készítés a fő profilod, miért pont az?  

Egy nemezruha elkészítését a természetes alapanyagok használata, viszonylag egyszerű, gyors és örömteli kreatív teremtő munka jellemzik – vegyszerek használata nélkül. Kepes György megfogalmazásával élve: „A kreatív tevékenység nem egy egymásra helyezett, idegen feladatsor, ami ellen a test vagy az agy tiltakozik, hanem örömteli cselekedetek összehangolása.”

A finom gyapjúszálak át meg átszövik a selyem anyag laza szerkezetét, ragasztóanyag nélkül, csupán a türelmes simogatás által. A két anyag egymásba kapaszkodik, és egy rusztikus új felületet képez.

   Ezt a tudást esetleg tovább is adod?

V.A.: A nuno-nemezruha készítés a nemezelés felsőfoka, ezért csak több éves gyakorlattal rendelkező, OKJ-t végzett nemezkészítőknek tartottam továbbképzést. A két naposra tervezett tanfolyamból négy lett, mert hagytam, hogy a részvevők megvalósíthassák saját terveiket, régi álmaikat. A terveiket egyesével átbeszéltük, és javaslataim alapján újraterveztük. Az alapanyagul szolgáló selyem pongét, chiffont és az extra finom, 18 mikronos ausztrálmerinó gyapjút minden egyes ruhához magunk festettük. Idén ketten is belevágtak egy szett elkészítésébe, így szoknya és felsőrész is született. Olyan résztvevők is jelen voltak, mint Csorba Gabriella, Győriné Rédly Margit és Szabóné Kelemen Kata.

   Lassan itt az idei Mesterségek Ünnepe, ami mindamellett, hogy rengeteg kézműves mestert terel egy helyre, számos programmal készül kicsiknek és nagyoknak is. Ti ott lesztek idén a résztvevők között? Mire számíthatnak a látogatók/vásárlók?

V.A.: Idén is ott leszünk természetesen, mert nekünk ez olyan, mint egy nagy családi találkozó, és már nagyon hiányzik a család. Új helyszínen, a Hadtörténeti Múzeum közelében leszünk a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesülettel. Itt keressétek a Nemezművészeti Alkotócsoportot. Augusztus 20-21-22 leszünk jelen, bemutatókkal, új és régi termékeinkkel. Idén ingyenesen látogatható a fesztivál!

Képek: forrás Vidák Anna

   Azt hiszem babáknak alkotni mindig kihívás, a figyelmüket és a tetszésüket elnyerni pedig pláne nem egyszerű. A Délibáb Társulat ezt a nem könnyű feladatot tűzte ki céljául immár sokadik alkalommal. A Hétszínvirág Mentovics Éva népszerű verseit fűzte egy csokorba, egy kerek egész kis előadást készítve, Sólyom Tamás megzenésítésében és Revuczky Nóra rendezésében.

   Az előadás hosszú előkészület előzte meg, a kialakult helyzet miatt, de július 6-án végre a közönség elé került a Terézvárosi Gyermekkönyvtárban, ahol egész kicsitől szinte nagycsoportosig jelen voltak. A rendező kérésére az előadásba teljesen új versek is bekerültek, amelyeket az írónő direkt erre az előadásra írtíródott, de a régebbi, már ismert versek is helyet kaptak.
A legtöbb közülük népdalok dallamára íródott, míg egy részét Sólyom Tamás zenésítette meg, fantasztikus hangzást adva nekik. Természetesen a bábok sem maradhattak ki, hiszen mégiscsak egy bábos előadásról van szó, így ötletes megoldások születtek. A nagy narancssárga Pompom, Goiteinné Dezséri Dóra előadásában, és a Zöldike lány, Szigeti Szilvia megformálásában osztatlan sikert arattak a gyerekek körében, akik az előadás közben és végén közelebbről is megismerkedhettek velük, lehetőségük volt játszani és meg is tapogatni, amit örömmel meg is tettek.

   Mentovics Éva rímei igen fülbemászóak, ezért könnyedén, sőt igazán játékosan elsajátíthatják velük az apróságok a színek és a természet csodás világát.
   Az olyan verseket, amiket már többen ismerhettek, mint a Nézd, az égbolt csudaszép…, a Balaton, az Almaszedés, Hófehér hópihe, a Bújj ki, bújj ki napocska, a Szunnyad még az erdő a rét…, a Könnyű a léptem, együtt is dúdolhatták a szereplőkkel, akiknek csodás hangja pillanatok alatt betöltötték a termet.
A végén pedig szemtanúi lehettek a Hétszínvirág játékos születésének egy remek új, a darabhoz írt frappáns vers megismerésével.

   Ahogy az elején írtam a kicsik figyelmét lekötni művészet, és hát túlzás nélkül mondhatom, hogy ez teljes mértékben sikerült. A lassan majdnem másfél éves kislányom egy pisszenés nélkül, tátott szájjal nézte végig ezt a húsz perces szórakoztatást, és körülötte minden csöppség legalább ennyire élvezte.
   Revuczky Nóra egy csodás csapattal egy remek előadást hozott létre minden baba és nem utolsó sorban minden anya örömére.

Fotó: Makkay Zoltán Álmos - Makkay Photography

       Az Ülj mellém! beszélgetéssorozat a kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé, hogy egy olyan értékteremtő kezdeményezést erősítsen, mely már két éve támogatja a két terület alkotóit. A beszélgetéseket Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész vezetik és minden héten pénteken új epizóddal jelentkeznek az Ülj mellém! videócsatornáján. Az első adást a színházi világnapon, március 27-én láthatja a közönség.

  Az „Ülj mellém! sport és művészet a tehetségekért” program egy olyan lehetőség a fiatal, kezdő és a szakmájukban már több éve bizonyító tehetségek számára, ami összehozza őket egy beszélgetés és egy közös program erejéig és akár új kapcsolatokat, hidakat is építhet a szereplők közé. A legnagyobb közösségi oldalon két éve vannak jelen, rövid portréinterjúkban mutatják be a sportolókat és művészeket, hogy a közönség közelebb kerüljön az ismeretlen tehetségekhez.

   A program egyik ötletgazdája Fodor Annamária, színésznő, jelenleg a Pintér Béla Társulat tagja, aki a színpadi lét mellett mindig szeret belekóstolni új dolgokba is, akár a jelmeztervezésről, vagy a műsorvezetésről van szó, de egy punk zenekar énekesnőként is találkozhattunk már vele. Férjével, aki profi sportoló, együtt hozták létre az Ülj mellém! programot, melynek kapcsán már több eseményen is segítették, hogy a művészek és sportemberek együtt tegyenek nemes célokért. A programban tehetséges fiatalok továbbtanulását, érvényesülését is támogatják.

A kezdeményezés most egy új színnel nagyobb közönség elé lép, és bemutatja az Ülj mellém! beszélgetéssorozatot. Az eredeti elképzelést viszik tovább: sportolókat és művészeket ültetnek egy asztalhoz, azonban előtte közösen vesznek részt valamilyen kulturális eseményen. A webes videócsatornán debütáló sorozat két műsorvezetője Fodor Annamária és Molnár Andrea, stílszerűen egy színész és egy sportoló kérdezi a vendégeket.

    Molnár Andrea táncművész és sportoló szintén sokszínű egyéniség, aki remekül ért az emberekhez és izgalmas feladatnak tartotta a sorozatot, hogy a fiatal tehetségeket így ismertessék meg a nagyközönséggel.

   Az adásokat már másfél éve elkezdték rögzíteni, de mivel a kezdeményezés csak önerőből és támogatásokból működik, komoly munka volt a sorozat megvalósítása, sok önkéntes vállalással. Az Ülj mellém! epizódjai mostantól minden héten pénteken 19:00 órakor kerülnek fel a beszélgetéssorozat webes felületeire, a vendégek között pedig ott lesz Schell Judit, Mucsi Zoltán, Simonyi Balázs és Miklósa Erika is.

   „Azért hoztuk létre a csatornát, mert megálmodtunk egy programsorozatot, amely keretein belül olyan beszélgetéseket szeretnénk megosztani, ahol a művészetek és a sportok összefonódásával meghívott vendégeink izgalmasan kapcsolódnak. Biztosak voltunk abban, hogy bőven akad közös téma a hangulatos sütizés közben a Czakó kert teraszán, de azért a találkozásokat megelőzően szerveztünk egy-egy közös kulturális programot is témaindítónak.” – mesélte Fodor Annamária.

   Az első epizódban, mely a színházi világnapon kerül a nézők elé, Udvaros Dorottya színésznő, Miklós Edit alpesi síbajnok, valamint Bercsényi Péter színész-bábművész beszélgetnek egy Műcsarnok-beli kiállításról, majd kiderül, hogy mennyi minden köti még össze őket döntéseikben, vágyaikban, álmaikban.

Rövid ízelítő az első adásból: https://youtu.be/qzgoYS7bIhI

Fotó: Manna és Kállai-Tóth Anett

   A Spirit Színház idén egy igen izgalmas darabot tűzött repertoárjára az őszi évadkezdésre, a Pozsgai Zsolt által írt Gina és Fidel című kamaraelőadást, ami azért is nagyon érdekes, mert abszolút nem politikai felhangú, hanem a két híres és mindenki által ismert ikonikus figura emberi oldalát mutatja be.

Fidel Castro a történelem egyik legösszetettebb személyisége, számos legenda és pletyka lengi körül, és a megosztó jelző sem áll távol tőle. Fiatalsága és férfiassága nagy reményekkel töltötte el a kubaiakat és bíztak abban, hogy a kemény diktatúrát megdöntve egy szebb jövőt hozz el nekik. Karizmája végigkísérte egész életén. Nagyívű karrierje nem volt predesztinálva, hiszen szülei egyszerű emberek voltak, egy spanyol katona és egy kubai vidéki lány gyermekeként látta meg a napvilágot egy Las Mancas nevű cukornádültetvényen. Szülei mindent megtettek, hogy gyermekeik megfelelő és minél jobb oktatásban vegyenek rész, de ez az út eléggé rögösre sikerült. Fidelt és öccsét rossz magaviseletük miatt első iskolájukból elbocsájtották, később mégis Kuba egyik legelitebb gimnáziumába kerültek. Fidel ennek elvégzése után a Havannai Egyetemre került joghallgatónak, ahol már korán elkezdett foglalkozni a politikával, innen pedig már egyenes út vezetett a hatalomra. Az ambiciózus és álmokkal teli fiú, aki egykor Che Guevera legjobb barátja volt, hosszú évekre átvette Kuba vezetését, és persze amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy számos kegyetlenség és vérengzés is a nevéhez köthető.

   Gina Lollobrigida élete is bővelkedik kalandokban és karrierjében ő is szédületes ívet futott be. A színésznő szintén egy kis faluból származik, és bár képzőművésznek tanult, szobrászat és festő szakon, de emellett gyakran hívták modellkedni és statisztálni kisebb szerepekben, így szép lassan, de biztosan beindult a filmes karrierje, olyannyira, hogy a nemzetközi filmiparba is betört, Olaszország után Franciaországot, majd később Hollywoodot is teljesen meghódította, és úgy tűnt, hogy teljesen megállíthatatlan. A 70-es években mégis önként vonult vissza, hogy régi szenvedélyének, a szobrászatnak hódoljon újra, és mellette a fotózást is elkezdte. Ekkoriban döntötte el, hogy interjúkat fog készíteni híres emberekkel, így került sor az ominózus találkozásra Fidel Castroval is 1974-ben. A felkérést az olasz RAI tévétől kapta, de a levetítésre már sosem került sor, sőt érdekes módon a nyersanyag is eltűnt. Gina több mint egy hetet töltött el Kubában, ahol napi szinten találkozott Fidellel, akivel a végére olyannyira egy hullámhosszra kerültek, hogy egy igazi romantikus kapcsolat alakult ki, plátói végkifejlettel, legalábbis a színdarab errefelé engedi sejtetni a történéseket.

   Igencsak izgalmas feladat ez a két színész számára, hiszen hihetetlenül kicsi és intim térben kell eljátszani egy kapcsolat fejlődését, alakulását, mindezt úgy, mintha rajtuk kívül senki sem létezne. Jantyik Csaba és Gubik Ágnes ezt gyönyörűen megoldotta. Fidel szerepében Jantyik Csaba egy igazán színes karaktert mutatott be, a kezdetben kemény és határozott diktátor szerepéről szép lassan hámozta le a rétegeket, egészen addig, míg a csupasz valójában ott álló esendő férfit elő nem varázsolta. Gubik Ágnes Lollója is hasonlóan egyre közelebb került a nézőkhöz. Kezdetben még dívaként viselkedő és számos előítélettel érkező nőt láthattunk, majd ahogy egyre többet találkoznak, ez a maszk lehullik, és egy szenvedélyes hús-vér nővé válik, aki képes az ember mögé látni, és ha kell, a véleményét is megváltoztatni. A kubai diktátorról a vélemények nagyon megosztóak, ahogyan az elején céloztam is rá, de itt az előadás végére ez is elbillenhet bármelyik irányba. A feszültséget és a figyelmet mindvégig hibátlanul fenntartják, arra az időre nemcsak a színészek, de néző is kilép a valódi életből, és részese lesz valami nagyon emberinek. Emellett a darab hangulatát és az érzelmek alakulását kellemesen festette alá Kutik Rezső a gitárjátékával és énekével, mindezt Rozgonyi Ádám remek rendezésében. Ideális kikapcsolódás a borús hideg estéken.

    Érdekes, hogy az idei első két előadás, amit láttam, a fiatal rendezőtehetség, Tarnóczi Jakab nevéhez fűződik, ez mégis teljesen a véletlen műve. Bernd Róza a Thália új stúdiószínpadának, az újonnan megnyitott Télikertnek az első debütálása. Igazán bátor vállalás volt ez a színház részéről, ahol eddig alapvetően a vidám darabok voltak jellemzőek, ugyanis ezzel a drámával kissé megtörték ezt a hagyományt, amit a színház nyíltan vállal is, hogy szeretnének helyet adni komolyabb hangvételű daraboknak is, amolyan kísérleti jelleggel. Én csak üdvözölni tudom az ötletet.

   Nemcsak a darab jellege miatt volt ez merész döntés, hanem azt hiszem az is rizikós, hogy ha fiatal, még kezdő rendezőnek adnak lehetőséget, bár Tarnóczi Jakab neve, annak ellenére, hogy még csak utolsó éves az SZFE rendező szakán, a szakma számára egyáltalán nem ismeretlen, sőt lassan garancia a sikerre.

   A címszerepet az idén leszerződtetett Mentes Júlia Virginia kapta, aki az idén végzett a színművészetin, Novák Eszter és Selmeczi György zenés osztályában. Egy ideje már követem a munkásságát, és nem csak az egyetemen láttam több vizsgaelőadásban, hanem még azelőtt, amikor a Magyar Színház Akadémiáján tanult, így nagyon kíváncsi voltam, hogy kilépve a nagybetűs életbe milyen szerepek találják meg. A Bernd Róza szerepe szerintem számára egy fantasztikus találkozás volt, a színésznő remekül hozta a törékeny, kissé határozatlan, a maga idejében lázadónak nevezhető lányt, aki nem áll be a sorba, még az apja kedvéért sem. Egy kis faluban, ahol elvárás, hogy egy fiatal és szép lány egyetlen célja a jó házasság legyen, ez a címszereplő számára nem annyira egyértelmű, kissé olyan, mint egy modern nő, aki még tapasztalni szeretne, ismerkedni, és csak azután dönteni élete nagy lépéséről, a történet tragédiája viszont abban rejlik, hogy egy „porszem” kerül a gépezetbe. Dönthetne akár úgy is, hogy ebből ne legyen dráma, de ő mégsem tud az érzelmeivel szembe menni, ahogy szabadságvágya is sokkal erősebb, mintsem elvárható lenne.

   Az előadásban mindvégig jelen van a feszültség, és bár van benne néha egy-két humoros jelenet, de a nézőt ez nem oldja fel, mert a szorító-fojtogató érzés mindvégig jelen van, és nem is szűnik, sőt inkább fokozódik, ami végén el is éri tetőpontját.

   A csapat jól lett összeválogatva, kisebb-nagyobb szerepekben jól működtek együtt. Szerethető figura volt a leendő férj szerepében Bán Bálint, igaz, egyértelmű volt mindvégig, hogyha a lány elfogadja ezt a házasságot, akkor a részéről ez egy örök megalkuvás lesz. A kissé idegesítő és erőszakos apát, Tamási Zoltán jól abszolválta, éppen ezért ő se lopta be magát a szívünkbe. Molnár Piroska a fiatal húg, még kisgyermek szerepében egy abszurd csavar volt az előadásban, és kellett is egy kis idő, míg ez leesett, de érdekes megoldás volt a rendező részéről. A szerető szerepében, Zayzon Zsolt nekem az abszolút negatív hőst testesítette meg, talán pont azért, mert a lány drámájának ő volt az igazi okozója. És ezt a játékával jól hozza. Schell Judit lebénult feleségként szintén egy szerethető karakter, bölcsessége és élettapasztalata nem gonosszá, inkább megértővé tette, és ez emelte a többiek fölé. Szokatlan volt ilyen karakterben látni őt.

   Mózes András a feldúlt falubikájaként nem tűnik a legélesebb késnek, mégis ő az, aki valahol ezt a történetet a tragédia felé sodorja, aki miatt ez a lavina elindul, és kétséges, hogy meg lehet-e állítani. Viharos és rövid színpadi jelenléte orkánként működik a színpadon.

   A Bernd Róza lehet, hogy távol áll a Thália színházi világától, de mégis jól beilleszkedett, és szerintem ezeknek a daraboknak itt is van létjogosultsága, ezért biztos vagyok benne, hogy megtalálja az értő és gondolkodó közönségét.

Szereplők:

Róza: Mentes Júlia Virginia 
Flamm: Zayzon Zsolt
Jette: Schell Judit
Keil Ágost: Bán Bálint
Bernd: Tamási Zoltán
Streckmann: Mózes András
Marthel: Molnár Piroska
Konyhások kara: Molnár Piroska, Schell Judit, Zayzon Zsolt

Hevesi Sándor fordítása alapján a szövegkönyvet készítette: Varga Zsófia
Díszlet és jelmez: Kálmán Eszter
Zene: Mester Dávid
Rendezőasszisztens: Őri Rózsa
Súgó: Buksa Alexandra
Rendező: Tarnóczi Jakab

Találkozások sorozat legújabb előadása a Bethlenben

Október 22-től látható a Bethlen Téri Színházban a Találkozások tehetségprogram legújabb bemutatója, a Cortés Sebastián rendezésében készülő Dajkamese. A Nyakó Júlia és Kovács Domokos szereplésével létrejövő előadás a modern kori rabszolgaságnak mutat görbe tükröt és vezet be egy fájóan érzékeny és az új évezredben is fontos téma kérdéseibe. A premiert követően december 10-én látható legközelebb a Bethlen és a Manna közös előadása.

Az elsősorban koreográfusként ismert Cortés Sebastián ezúttal prózai előadást állít színpadra a Bethlen Téri Színházban, a Találkozások tehetségprogram nyertes pályázójaként. A Dajkamese egy családi dajka, Lola életén keresztül mutatja be egy modern kori rabszolgaság történetét. Lola alig volt még 18 éves, amikor a Fülöp-szigeteken szolgáló katonatiszt a saját lányának ajándékozta őt. A lány felnőtt, férjhez ment és megszületett Alex, a fia, akit Lola ugyanúgy dajkált, ahogy korábban az édesanyját. Huszonegy évvel azután, hogy Lola „katulong”, azaz szolga lett, a család az Egyesült Államokba költözött, őt pedig magukkal vitték, mint egy egyszerű használati tárgyat. Szeretett dajkája halála után Alex útnak indul, hogy a hamvakat egy kenyérpirítónyi méretű dobozban visszavigye Lola szülőföldjére. De indulás előtt még egyszer leül, hogy felidézze és elmesélje közös történetüket – a családja és rabszolgája történetét.

A Nyakó Júlia és Kovács Domokos szereplésével készülő előadás történetét valós és fiktív élményanyagból Cortés Sebastián Németh Virág dramaturggal közösen írta. A rendező így fogalmaz a készülő előadás kapcsán: „Mindig nagyon érdekeltek az olyan történetek, amelyek az ember felelősségét és lehetőségeit firtatják – ezek között is leginkább azok, amelyekben nincsenek „jó” és „rossz” emberek, csak rossz döntések, nehezen megoldható dilemmák… amelyekből kiderül, hogy semmi nem fekete és fehér, és amelyek így szembesítenek azzal, hogy milyen nehéz embernek lenni. Amikor először találkoztam ezzel a történettel, megdöbbentett a modern rabszolgaságnak ez a – kevéssé tematizált – formája, és ugyanakkor megérintett az a mély emberi kapcsolat, amely ennek a rettenetes helyzetnek a szereplőit mégis összekötheti.”

Az előadásban szerepet kap egy báb is, ami újabb értelmezéseknek és megmutatkozási lehetőségeknek nyit kaput, hiszen a rendező mozgásművész, Kovács Domokos bábszínészként végzett az SZFE-n, Nyakó Júlia pedig a Stúdió K Színház oszlopos tagja, ahol szintén nagy hagyománya van a bábos előadásoknak.

Cortés Sebastián mentora Hargitai Iván, a produkció zenei vezetője Czipott Géza, a látvány Molnár Anna munkája. 

A Találkozások tehetségprogramot 2015 tavaszán hirdette meg első alkalommal a Bethlen Téri Színház és a Manna. A programban pályájuk elején járó rendezők vagy leendő színházrendezők pályázhatnak, kétszereplős darabokkal. Kritérium, hogy a két választott színész közt legalább két generációnyi korkülönbség legyen, valamint a rendező egy mentor rendező szakmai segítségével készítse el előadását. 2016-ban Valcz Péter rendezésében a Mary és Max című előadást mutatták be, mely még mindig a repertoáron van, majd azt követően Szilágyi Bálint állította színpadra Peter Handke Az aranjuezi szép napok című művét. A következő évadban az Egy fiú Boszniából Lazici Noémi, majd a Nőkből is megárt… című darab Cseh Judit rendezésében. Vadász Krisztina is kapott lehetőséget Viszontlátás című rendezését 2018. január 17-én mutatták be, majd Szívlapát címmel interaktív versszínházi előadás született egy rendezőpáros ötletéből, Dézsi Fruzsina és Gerencsér Anna rendezésében. A 2019 elején bemutatott Az utolsó tűzijáték című előadást Csábi Anna rendezte, Földes Eszterrel és Udvaros Dorottyával.

Az október 22-i bemutatót követően a Dajkamese december 10-én és 11-én látható, 19:00 órai kezdettel a Bethlen Téri Színházban (1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 3.). Jegyek online (http://www.bethlenszinhaz.hu/jegyvasarlas/) vásárolhatók vagy a színház elérhetőségein rendelhetők.

Fotó: Kállai-Tóth Anett

    Az eltört korsó, avagy a megtört becsület története

    Hosszú szünet és rövid mérlegelés után úgy döntöttem, hogy ideje visszatérni a számomra egyik legfontosabb és legszínesebb világhoz, a színházhoz, és azon belül is a pesti Broadway egyre szélesebb és izgalmasabb repertoárjához. Ez az az a hely, ahol, ha csak kis időre is, de az ember képes azonosulni vagy éppen távolságot tartani a látott eseményekkel.

   Első választásom a Szkéné színpadán vendégszereplő Eltört korsó c. előadásra esett, ami már egy kiforrott darab, tavaly volt a bemutatója, de ritkán játszák a különböző színházban szereplő színészek elfoglaltsága miatt. A rendező, Tarnóczi Jakab, idén a színikritikusok leígéretesebb pályakezdő díját is bezsebelhette úgy, hogy még csak ötödéves a Színház és Filmművészeti egyetemen. A salgótarjáni születésű fiatal tehetségnek a helyi színház ösztöndíjasaként a Zenthe Ferenc Színházban immár a harmadik alkalommal volt lehetősége, hogy bizonyítson, mint rendező, az előző sikereknek köszönhetően. Igazán parádés színészgárdát verbuvált össze. Választása Kleist darabjára esett, ami bár az 1800-as években íródott, de máig aktuális témát hordoz magában: a vidéki élet (de lehet éppen városi is) mindennapi korrupcióit egy bíróság szemén keresztül megmutatva. Egy németalföldi kisvárosban járunk, ahol a legképtelenebb dolgok történnek a világ legtermészetesebb módján. A kisebb-nagyobb hazugságok már oly hétköznapi módon vannak beépülve, hogy meg sem lepődünk azon, ha kiderül, hogy maga a bíró a legnagyobb hunyó ebben a városban. Ez a klasszikus vígjáték számos poénra épülő elemet tartalmaz, és ezt a népi figurák leginkább kiaknázott alakjai, a minden hájjal megkent bíró és a „híres” korsó eltörőjeként meggyanúsított kissé ostoba legény hozza a felszínre. Kaszás Gergőtől abszolút nem áll távol ez, Ádám bíró komikus megformálójaként érezhetően lubickol a szerepben, sokszor önmagát is ironizálva és szinte rácsodálkozva saját maga tetteire. Zseniális, amit végig visz ebben a bő másfél órában. Szintén rengeteg tréfás percet okoz Krausz Gergő, a szerelmes fiú, akinek komikusi vénája is igazán felszínre törhetett ezen az estén, oldva a kissé merev közönséget.

   Lassan kiderül, hogy a címszereplő tárgy a legkevésbé égető vagy éppen fontos a történetben, sokkal inkább egy becsületes lány erényének a megvédése, a bíró stiklijeinek a leleplezése, és a kissé szerepelni vágyó anya kiismerése az, amire ezek a színészek vállalkoztak.  A mulatságos sztori ellenére a legkevésbé vicces maga a lány, Éva, aki, mintegy szemben áll az összes szereplővel. Drámája nemigazán vidám, és amikor hosszú hallgatás után végre beszél, világos lesz, hogy itt teljesen más indítékok vannak, mint amik elsőre látszódtak. Mikecz Estilla vallomása oly hatásos, hogy az addig vidáman nevetgélő közönséget két perc alatt ledermeszti monológjával, felszínre hozva a mélyen lévő gazságot. Ő az, aki jelenlétével és hallgatásával is éppoly beszédes, mint a sokszor verbálisan sokkal jobban eleresztett anyja, bravúros színészi megoldásokkal operálva. Bozó Andrea szintén figyelemreméltóan hiteles ábrázolással jelenít meg egy olyan anyát, akinek belső motivációja néha teljesen megtévesztő azáltal, hogy nem teljesen tiszta az, hogy lánya becsületének vagy az korsó eltört korsó ügyének a felgöngyölítése a fontosabb számára. Persze azért kiderül, hogy ez a tárgy sokkal inkább egy jelképes ürügy, mintsem a valódi probléma.

   A négy főszereplőn túl okoz pár vidám percet a tanúként beidézett, ám igazán vehemens Brigitta asszony is, Marjai Virág, de sokat hozzátesz a kiismerhetetlen írnok, Rácz János, vagy a bírótól egyáltalán nem különb ellenőr, Walter törvényszéki tanácsos, Máté Krisztián megformálásában.

   A végén egyértelművé válik, hogy a korrupció, még ha le is lepleződik, az csak ideiglenes, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel megszakadna, a jelenléte statikus, ahogy a sötét és komor díszlet (Dabóczi Noémi) is, és ehhez túl kevés egyetlen ilyen ügy felgöngyölítése. Egy korrupt ember eltávolítása nem vonja magával azt, hogy a következő ennél különb lenne, és bárminemű változást is hozna. És bár az egész nem záródik tragikusan, de megoldás vagy éppen feloldozás sem igen születik, így vígjátéki mivolta ellenére nem vidáman, hanem inkább szomorúan távozunk a nézőtérről, beletörődve konstatálva azt, hogy az igazság még várat önmagára.

Heinrich von Kleist:
Az eltört korsó
vígjáték 1 részben

ÁDÁM, FALUSI BÍRÓ – Kaszás Gergő
WALTER, TÖRVÉNYSZÉKI TANÁCSOS – Máté Krisztián
LICHT, ÍRNOK – Rácz János
RULL MÁRTA ASSZONY – Bozó Andrea
ÉVA, A LÁNYA – Mikecz Estilla
TÜMPEL VITUS – Erdélyi Gábor
RUPRECHT, A FIA – Krausz Gergő
BRIGITTA ASSZONY – Marjai Virág

Rendező – Tarnóczi Jakab
A rendező munkatársa – Susán Ferenc
Dramaturg – Varga Zsófia
Díszlettervező – Dabóczi Noémi
Jelmeztervező – Mikes Anna
Ügyelő – Verebélyi Zsolt
Asszisztens – Kántor Zoltán
Súgó – Falati Hedvig

a Terminal Workhouse, a Manna és a Szkéné Színház közös ősbemutatója

Szeretett Vezérünk

abszurd show

Daniel Bănulescu Csókolom a segged, szeretett Vezérünk c. regénye nyomán írta O. Horváth Sári

bemutató: 2019. szeptember 26. 19h, Szkéné Színház

további előadás: 2019. október 13. 19h, Szkéné Színház

Az előadás ajánlója:

A szomszéd múltjával mindig könnyebb szembenézni. 

Lássuk csak: Bukarest, 1987.

Daniel Bănulescu valós személy. Ahogy Nicolae Ceaușescu is az. 

Daniel egy fiatal író. Csau egy idős diktátor. Felkéri Danielt, hogy írjon egy regényt. 

Egy regényt, amiről csak akar. De olyan legyen, amitől mindenkinek leesik az álla.

Harmincegy napja van rá.

Daniel kipenderül az értelmiségi semmittevésből, és alkotni kényszerül. De hol Csau van, ott Csau van – nemcsak a szaunában, az égő gyufában, a tolvaj poharában, nemcsak Daniel konyhájában, a párkapcsolatában, nemcsak a felkérésben, ott van a megértésben, az egyházban, a díjátadásban, nemcsak az ellenállásban, de a passzivitásban, ott Csau van.

A fülbemászó mozgalmi dal ritmusára lassan feloldódni a többségben. Milyen jó megbújni itt a sorok közt...

„Az előadásunk nem aktualizál, egyszerűen csak aktuális. Nyilván senkinek sem lesz ismeretlen a mindent átszövő politika. A térségben ennek nagy hagyományai vannak. De ez ugyanakkor egy viszony. Beengedjük, dühöngünk, posztolunk, feltételezünk, verjük a mellünk, megbélyegzünk. A regényben szépen kirajzolódik, hogyan uralkodik el az egész rendszeren az idegállapot. Igen. A fókusz az idegállapoton van. A konfliktus a főszereplő (antihős) Daniel lelkében dúl: egy nap Ceausescu berántja a limuzinjába, és azt kéri tőle, hogy írjon 31 nap alatt egy regényt arról, amiről akar. Nincs cenzúra, nincs megkötés, csak egy: olyat írjon, amitől mindenkinek leesik az álla…” Valcz Péter, Pesti Műsor, 2019. szeptember

Daniel Bănulescu 

1960-ban született Bukarestben. Ugyanitt mérnöknek tanult, ma főállású újságíróként és íróként tevékenykedik. Már első két verseskötetével nagy feltűnést keltett a szövegekben megjelenő erős szexualitás miatt. 1994-ben adták ki első regényét, a Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!-et (Scolar Kiadó), mellyel végérvényesen berobbant a köztudatba. A könyv elnyerte a Román Írószövetség Díját, és 2005-ben másodszor is kiadták. Bănulescu verseit, regényeit, drámáit több nyelvre lefordították.

„Kevés könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: a nevetést. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal.” részlet a regény fülszövegéből.

Terminal Workhouse

Társulat, műhely, produkció, csoport, projekt, egyesület, alkotóközösség, kötetlen színházi csoportosulás, alkalmazott színház, elv(ek)
 
Nehéz lenne egy kategóriába behatárolni annak a 10 fiatal (színházi) alkotónak a csoportját, akik  éppen azzal a szándékkal alakultak hivatalos egyesületté 2015-ben, hogy a legkülönbözőbb módokon, műfajokban és (munka)szerepekben valósítsák meg elképzeléseiket. Nem is cél egyetlen terminus használata. Ezért inkább Terminál.

Az alkotóközösség tagjai más-más színháznál, társulatnál dolgoznak, a kötetlen színházi csoportosuláson belül pedig az a céljuk, hogy önállóan is, egymást segítve és együtt gondolkozva valósítsák meg elképzeléseiket, fogalmazzák meg gondolataikat egyfelől minél szélesebb körhöz eljuttatható színházi, irodalmi, zenei, összművészeti alkotások, programok, happeningek keretében, másfelől pedig olyan alkalmazott színházi formákban is gondolkozzanak, melyek bizonyos hiátusokat tölthetnek be a magyar kulturális életben.

játsszák

Fazakas Júlia, Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya, Molnár Gusztáv, Mészáros András

zeneszerző: Rozs Tamás

jelmeztervező: Makány Márta

díszlettervező: Valcz Péter

fénytervező: O. Horváth Sári

mozgás: Elek Ányos

produkciós vezető: Gáspár Anna

rendezőasszisztens: Balogh Zsuzsa

rendező: Valcz Péter

Brand-építés Valcz-módra
VALCZ ® NAPOK / szeptember 25. – október 9.

Hogy mi a Valcz ® Napok? Egy független színházi rendező brand-építő
kampánya. Valcz Péter október elején lesz 35 éves, és úgy döntött, hogy ezt a
jeles évfordulót azzal ünnepli, hogy megosztja a nagyközönséggel szabadúszó
pályafutásának megtekinthető állomásait. Két héten keresztül – az Rs9-től a
Radnóti Színházon át a Bethlen Téri Színházig és a Szkénéig –láthatjuk Valcz
Péter alkotásait. Az előadásokon természetesen ő is ott lesz – hol a színpadon,
hol a nézőtéren –, így mindenkinek alkalma lehet megismerni őt, azt a kortárs
magyar alkotót, rendezőt, színészt, zöldforradalmárt, asztalostanoncot, aki még
egy ilyen mini-fesztivált is képes összebarkácsolni.
Hogy kicsoda Valcz Péter? Kaposváron végzett színész, Párizsban végzett rendező,
aki független alkotóként él-dolgozik-küzd-teremt Magyarországon, és miközben
rengeteg területen megmutatta már magát, még csak most lesz 35 éves. Azt írja:
„Kiderült! Ahhoz, hogy szabadúszó alkotóként boldoguljak, brandet kell építenem.
Tessék:

valcz®

Mikor a Városmajori Gimnázium dísztermébe kiírták az ott végzett művészek nevét,
kéthetes identitásválságba kerültem, hogy milyen megnevezés szerepeljen a nevem
mögött. A mesterséget apámtól örököltem, színészként kezdtem Kaposvárott,
Párizsban folytattam rendezőként, jelenleg asztalosként tanulok, hobbiból
dalszöveget szerzek, megrendeztem első kisfilmemet, dolgoztam Németországban
és Indiában, érzékeny szálak fűznek a Tünet Együtteshez, a Corvinusszal
zöldforradalmat tervezgetünk, a szívem valódi víziója azonban az, hogy az alkotás
élményét minél több emberhez eljuttassam. Átlagban havi 90 ezret keresek, fizetem
vissza a diákhitelt és a párizsi iskolát, de nem, nem kérek pénzt – majd néhány
konyhabútorral szépen megteremtem az egzisztenciám. Viszont, ha már itt vannak
ezek a Valcz® Napok, szívesen megosztom Veletek magam, remélve, hogy a jelen
egyik tanújaként szólni tudok magáról a jelenről is.
Két hét alatt lesz hat előadás, workshopok, beszélgetések, két filmvetítés, meg
néhány szünnap. Hogy mit retrospektál egy október 5-én 35 éves szabadúszó
duplamérleg, azt még nem tudom, de rendkívül meghat, hogy Szögi Csaba fölvetette,
Gáspár Anna pedig ezt az egészet megszervezte. Így nekem nincs is más dolgom,
mint sok szeretettel meghívni mindenkit, a szünetekben valcert járni és kezdő OKJ-s
szaktudásommal csinálni pár faipari ajándékterméket a lelkes bérleteseim számára.
Ja, meg adtam magamnak születésnapra egy honlapot is, mert anélkül állítólag nem
brand a brand. Sikerült elcsípni a cseh www.peterval.cz nevű weboldalt.”

A Valcz® Napok kiemelt támogatója a Bethlen Téri Színház, a Manna és a
közönség. Bővebb információ: www.peterval.cz

VALCZ ® NAPOK
szeptember 25. – október 9.

SZEPTEMBER 25. 19:00
A tünetegyüttes (r.: Szabó Réka) – dokomentumszínház – Trafó
SZEPTEMBER 26. 19:00
Szeretett vezérünk – BEMUTATÓ – Szkéné Színház
SZEPTEMBER 28. 14-18 óráig
Lecoq-kurzus I. – workshop – Jurányi
SZEPTEMBER 29. 19:00
Van feljebb / Az Ördög – filmvetítés – Bethlen Téri Színház
OKTÓBER 1. 19:00
Dino coming out – előadás - MU Színház
OKTÓBER 2. 19:00
Az ezeregyéjszaka másnapján – pszichodráma - RS9+Vallai Kert
OKTÓBER 5. 14-18 óráig
Lecoq-kurzus II. – workshop – Jurányi
OKTÓBER 5. 20:00
Mérleg-party – ünnep – Bejárat
OKTÓBER 6. 19:00
Zöld forradalom – játék – Bejárat
OKTÓBER 7. 19:00
Anyám Suzukija – előadás, beszégetés – Bethlen Téri Színház
OKTÓBER 8. 19:00
Kezdhetek folytatódni / Val-Vel szonett – előadás – Radnóti Színház
OKTÓBER 9. 19:00
Mary és Max – előadás, beszélgetés – Bethlen Téri Színház

Élménydús esték a Budapesti Nyári Fesztivál programkínálatában

Június 1-jén kezdetét veszi a régió legszínesebb és leghosszabb összművészeti fesztiválja

   Nicola Benedetti és a San Franciscó-i Szimfonikus Ifjúsági Zenekar, Nigel Kennedy hegedűvirtuóz, José Cura, Carlo Ventre, Komlósi Ildikó, Miklósa Erika, Rálik Szilvia, Marcelo Álvarez, Vittorio Grigolo, a Hervé Koubi Társulat, a Novoszibirszki Állami Akadémia Opera és Balettszínháza, a Sukhisvili Grúz Nemzeti Balett. Június 1-je és szeptember 7-e között mintegy 120 programmal, a megszokottnál is színesebb kínálattal, különleges és nagyformátumú produkciókkal, valamint számtalan világsztárral találkozhat Budapest két kiemelt nyári színházában, a Margitszigeti- és a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A két hangulatos szabadtéri játszóhely mellett további három programhelyszín: a Víztorony, a kolostorromok és az interaktív meseszínpad további élményekkel szolgál egész nyáron. Idén 15 hét alatt már mintegy 120 színházi előadás és program közül válogathat a közönség. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad közel 3000-es, a Városmajori Szabadtéri Színpad pedig 800-as napi nézőszámával a tizenkét nyári hét alatt több mint 100 ezer nézőt lát vendégül.

   Budapest a 4 évszak fővárosa, ahol sohasem áll meg az élet. A jeles nagy kulturális fesztiválok közül az idén június 1-én induló nyári fesztiválnak is szerepe van abban, hogy a főváros idén elnyerte a rangos European Best Destination címet, vagyis „Európa legjobb úticélja” lett, mely elismerés a város épített öröksége és szépsége mellett az egész évet átfogó, pezsgő kulturális programkínálatának is szól. A szigetre Színházi Hajójárattal érkezve még külünlegesebbé tehetik esti kikapcsolódásukat, vidéki és külföldről érkező érdeklődők pedig kedvelt „Aludjon Budapesten Színházjeggyel” csomagajánlatok közül válogathatnak. A Budapesti Nyári Fesztivál mára felzárkózott Európa nagy fesztiváljai közé, a régió egyik legszínesebb és leghosszabb összművészeti fesztiváljává vált.

    A Budapesti Nyári Fesztivál idei repertoárjában a korábbiaknál is bőségesebb, színesebb és vonzóbb kínálat várja a hazai közönséget és az idelátogató vendégeket júniustól egészen szeptember elejéig. A számos nemzetközi társulat és több kontinensről érkező sztárművész közreműködésével megvalósuló minőségi kulturális programokat az elmúlt években megismert sokszínűség jellemzi. Az előadások minden korosztály figyelmére igényt tartanak és a műfajok legszélesebb skáláját fedik le. Az ország legimpozánsabb nyári színháza, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nemzetközi relációban is kivételes atmoszférájáról híres játszóhely, ahol idén is elsőrangú nagyoperákat, látványos és kivételes balett-és táncelőadásokat, musicalt, nagyoperett-bemutatót, a klasszikus koncertek mellett jazz-, világzenei- és crossover koncertek sorát élvezheti a közönség, környezetében pedig számos gyerekszínházi előadást, irodalmi sétát, interaktív programot.

   A kiváló operák sorát idén Giacomo Puccini utolsó és talán legismertebb háromfelvonásos műve, a Turandot nyitja meg, a főszerepekben a román szoprán Cristina Pasaroiuval és az argentin operalegendával José Curaval, a címszerepben Rálik Szilviával, Kovalik Balázs rendezésében. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Énekkarát és Gyermekkarát Kocsár Balázs vezényli. Folytatódik a fesztivál egyik legnépszerűbb komolyzenei programja, a világsztár operaénekeseket felvonultató Operagála-sorozat, amelyben idén az operairodalom legszebb áriáit az olasz sztártenor, Vittorio Grigolo szólaltatja meg, a kiváló magyar szoprán Sáfár Orsolya és a Magyar Állami Operaház Zenekarának közreműködésével, Héja Domonkos karmester vezényletével. A két egyfelvonásos „ikeropera”, a Parasztbecsület és a Bajazzók Georges Delnon rendezésében két augusztusi estén látható, a főszerepekben Carlo Ventre, Komlósi Ildikó, Marcelo Álvarez, Pasztircsák Polina, Haja Zsolt és Kelemen Zoltán.

   Kálmán Imre világserte leismertebb és legnépszerűbb nagyoperettje, a Csárdáskirálynő a Budapesti Operettszínház ének ­– és zenekara, valamint balettkara közreműködésével kerül bemutatásra Vidnyánszky Attila rendezésében, Bozsik Yvette koreográfiájával, Pfeiffer Gyula vezényletével. A főbb szerepekben: Csuha Lajos, Vadász Zsolt, Felföldi Anikó, Laki Péter, Bojtos Luca, Kiss Diána, Bakos-Kiss Gábor, Mészáros Árpád Zsolt, Lévai Enikő, Langer Soma, Fischl Mónika, Virágh József, Bardóczy Attila, Siménfalvy Ágota.

   Igazi kuriózumként kerül színre és először lesz látható a margitszigeti színpadon a német mondakörből megalkotott romantikus „fehér” nagybalett, a Giselle, a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház előadásában. Az idei év kihagyhatatlan táncattrakciója: a francia koreográfus, Hervé Koubi a mediterráneum népeiről szóló nagyszabású tánctablója, a Barbár éjszakák. Augusztus közepén a hagyományos grúz néptáncot látványos és lendületes táncokkal ötvöző műsorral első alkalommal lép fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Sukhisvili Grúz Nemzeti Táncegyüttes. Az elmaradhatatlan Duna Karnevál Gála Világkarneválján közel 200 külföldi művész látványos tánckoncertjének, majd a hazai táncegyüttesek seregszemléjének lehet tanúja a közönség.

   Hihetetlen technikai virtuozitással, egyéni stílussal és lebilincselő előadásmódjával érkezik június elején Nigel Kennedy, a világ vezető brácsa- és hegedűművésze. Először lép fel nálunk generációjának egyik legtehetségesebb hegedűvirtuóza a brit királynő, II. Erzsébet kitüntetettje, Nicola Benedetti, aki a San Francisco-i Szimfonikus Ifjúsági Zenekar és Christian Reif karmester közreműködésével nyűgözi le és varázsolja el a közönséget. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományos idei hangversenyén Goldmark Falusi Lakodalmának és Muszorgszkij Egy kiállítás képeinek dallamai csendülnek fel Hamar Zsolt karmester vezényletével. Az ugyancsak hagyományosnak számító margitszigeti szimfonikus filmzenekoncertek sorában a Hollywoodi csillagok koncert lesz hallható és látható, amelyen korunk legnagyobb filmsztárjai pusztán a zene és a karakter erejével mutatják meg az igazi sztárság titkát és ragyogják be a színpadot Hubai Gergely koncepciójában a Budapest Symphony Orchestra előadásában.

   2018-ban a Városmajorban láthatta először a magyar közönség a nagysikerű Broadway-musical, a Bonnie & Clyde hazai ősbemutatóját Harangi Mária rendezésében. A múlt év zajos fogadtatása után most a Margitsziget nagyszínpadán debütál Litauszky Lilla, Ódor Kristóf, Józsa Bettina és Jenővári Miklós főszereplésével.

   Augusztus 20-án a Tolcsvay-fivérek egy harminc évvel korábbi grandiózus bemutatója, a Magyar Mise egy újabb nagyszabású, erre az alkalomra született ősbemutatóval Tolcsvay László Új Magyar Rapszódiájával – mely a szerző első szimfonikus műve – tér vissza a sziget fái közé a nemzeti ünnepen az Operaház Zenekara és Kórusa, népi együttes és rock zenekar közreműködésével, Ott Rezső hangszerelésében. A Magyar mise szólistái: Miklósa Erika, Janicsák Veca, Gábor Géza, Sándor Péter és Szemenyei János közreműködésével, Werner Gábor vezényletével.

   A könnyűzenei koncertek sorát és egyben a nyári évadot az 5. születésnapját stílszerűen a Margitszigeten ünneplő Margaret Island formáció nyitja meg, egyedi látványvilággal és szimfonikus zenekari kísérettel kiegészülve. Őket teljesen új felállásban, a szintén születésnapos 15 éves Anna and the Barbies zenekar követi a Heuréka Pop Orchestrával közös Kis-éji Rock and Roll című szimfonikus koncertjével, melynek karmestere a különleges és sokoldalú zenei tehetségű Philipp György lesz. Először és mindjárt két egymást követő estén lép fel a szigeten a világhírű és minden zenei stílusban otthonos oregoni bulizenekar, a Pink Martini, majd a hazai elektronikus szcéna éllovasa, a Zságer Balázs vezette Žagar zenekar Electric Rituals koncertjével és számos tehetséges vendégművésszel mutatja meg inspiráló világát egy sodró flow-élményben. A szigeti koncertek sorát augusztus végén két nagy koncert zárja: a Budapest Bár sok-sok sztárvendégével Lovasi Andrással, Mező Misivel, Németh Jucival, Rutkai Borival, Behumi Dórival, Frenkkel, Keleti Andrással és Szűcs Krisztiánnal lép színpadra, majd a nyár utolsó napján a rock and roll hazai nagykövete, Fenyő Miklós Csókkoktél című, immár 22. hagyományos margitszigeti fellépésére és nyárzáró bulijára kerül sor.

   A Városmajor nyári koncertkínálatában is impozáns az új és a visszatérő fellépők sora: Freddie júniusi nyitókoncertje után Palya Bea, a Cotton Club Singers, Világzene, a világ zenéje címmel Náray Erika–Szinetár Dóra–Szalóki Ági közös koncertje, majd Kamarás Iván, a Magashegyi Underground Symphonic, Vásáry Tamás és a Kodály Ifjúsági Világzenekar, Rákász Gergely koncertsorozatának következő fejezete, a Lords Of The Organ III. - Bach, Holst és Berlioz zenéivel, a Pál Utcai Fiúk, Geszti Péter egy hamisítatlan és pörgős Best of Gesztivel, a Hiperkarma és szeptember elején Caramel Akusztik koncertje követik egymást.

   A közönség és a szakma által is kedvelt és elismert Városmajori Színházi Szemlén idén, az előző évekhez képest nagyobb számban szerepelnek klasszikusnak számító magyar művek új, izgalmas rendezései, de továbbra is helyet kapnak a könnyed, de minőségi szórakozást ígérő darabok, melyeket szakmai csapat választott ki a nem budapesti – vidéki és határon túli – kőszínházi kínálat több mint félszáz előadásából. Ennek jegyében Heltai Jenő: Tündérlaki lányok című színművével indul el a Szemle a Győri Nemzeti Színház előadásában (rendező: Forgács Péter), majd Örkény István halálának szinte napra pontosan 40. évfordulóján a szerző Tóték című „tragigroteszk” darabjával folytatódik a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátékában. Ezt követi az ’50-es évek legendássá vált propagandaoperettje, az Állami Áruház, melyet a sikeres fiatal rendezőpáros, Benkó Bence és Fábián Péter friss rendezésében láthat a budapesti közönség a kecskeméti Katona József Színház kiváló művészeinek tolmácsolásában. A tatabányai Jászai Mari Színház Molnár Ferenc elragadó budapesti Hamupipőke-történetével, Az üvegcipővel tér vissza a budai színpadra. A szombathelyi Weöres Sándor Színház ismét Alföldi Róbert rendezésével szerepel a versenyprogramban, A salemi boszorkányok című, országszerte nagy érdeklődést kiváltó előadását mutatja be. A Miskolci Nemzeti Színház immár sok év óta egyik főszereplője a szemlének, az idei évben azonban nem egy népszerű vígjátékkal, hanem Kosztolányi Dezső legszebb klasszikus regényének gyönyörű színpadi adaptációjával szerepelnek. Az Édes Anna Rusznyák Gábor átiratában és rendezésében elevenedik meg a Városmajorban Mészöly Anna megható alakításában. A nagy magyar klasszikusok után a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata egy vérbő zenés vígjátékkal, Feydeau Osztrigás Micijével, majd a székesfehérvári Vörösmarty Színház Black Comedy című fergeteges komédiával (rendező: Mohácsi János) zárja a 2019-es versenyprogramot július 2-án. 

    A szemlén kívüli színházi előadások, musicalek közül csak néhány név és cím a teljesség igénye nélkül, szerzők rendezők, színészek: Woody Allen, Dan Gordon, Hunyady Sándor, Verebes István, Parti Nagy Lajos, Dés László, Básti Juli, Szilágyi Tbor, Harsányi Gábor, Koltai Róbert, Mészáros Máté, Fenyő Iván, Kovács Patrícia, Szabó Kimmel Tamás, Benedek Miklós, Szabó Máté, Nyáry Krisztián – Valahol Európában, My Fair Lady, és harmadik éve tér vissza a népszerű Így szerettek ők című koncertszínházi előadás.

   A Városmajori Színház idei kiemelt három estés bemutatója Fejes Endre romantikus drámája a Jó estét nyár, jó estét szerelem Hídvégi Nóra új rendezésében, amely izgalmas színpadi eszközökkel teszi átélhetővé a szintén klasszikussá lett történet végzetszerűségét és a nyári este romantikáját. Az új bemutató főszerepeiben olyan remek színészeket láthat majd a közönség, mint Törőcsik Franciska, Jaskó Bálint, Györgyi Anna, Kálid Artúr, Huzella Júlia és Borsi-Balogh Máté.

   Természetesen gyerekprogramokból sem lesz hiány: a városmajori nyárnyitó Vakációváró Fesztivál és családi nap után minden hétvégén szombat délelőtt a Városmajorban, vasárnaponként pedig a Margitszigeten az Interaktív Meseszínpadon, és a Szent Margit romoknál 10.30-tól kezdődnek a gyerekeknek szóló előadások és programok.

   A fesztivál 2019-ban is új bemutatókkal, látványos és nagy kiállítású produkciókkal, egyszeri eseményekkel és sok új, egyedi tartalommal gazdagítja a főváros kulturális kínálatát.

Online jegyvásárlás: www.szabadter.hu

A Budapesti Nyári Fesztivál hivatalos Facebook-oldala: www.facebook.com/bnyfesztival/

Szöveg és fotó: BNYF

Csoportkép: Piros Csilla