100 Szóban Budapest

Mily kevés száz szó, és mégis mennyi érzés, tapasztalat fér bele. Számomra a legfontosabb, hogy egy-egy alkotás megszólítsa a szívemet, a lelkemet, hogy elindítsa a saját kisfilmemet, hogy kapcsolódni tudjak.

   Sok kis önálló történeten keresztül mutatja meg a két művész, Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor, Budapest ezerarcúságát. A legtöbb történet ismerősnek tűnhet a nézőnek, vagy azért, mert megélt már hasonlót, vagy azért, mert ismeri a városnak azon részét, ahol történik vagy egyszerűen csak azért, mert a sokszínű történeteket hallgatva, felidéződnek saját élmények és az ezekkel kapcsolatos érzések. Lehet, hogy érzéseink különbözőek egy-egy történet kapcsán, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy mindannyian megéljük azt, ahogyan Budapest egyszerre jelent örömet és bánatot, elégedettséget és csalódottságot, kapcsolatokat és elszigetelődést, vidámságot és könnyeket, nyugalmat és pezsgést.

   A darab lehetőséget ad arra, hogy találkozzunk önmagunkkal, továbbá nem éleszt hiú ábrándokat, nem színezi és nem árnyalja a dolgokat, egy szóban megragadva a 100 Szóban a Város egyszerűen életszerű. Éppen ezért gondolom azt, hogy ez a darab mindenkinek szól. Annak is, aki itt született, aki ideköltözött, aki csak átutazott, vagy aki most jár itt először, és annak is, aki még sosem járt itt.

Előadók:

Nagy Dániel Viktor

Szilágyi Csenge

Dramaturg:

Fekete Ádám

Hang és fénytechnika:

Kazi Roland

A Mozsár Műhely és a Manna Produkció közös előadása.

Fotó forrás: Mozsár Műhely