Júliusban ismét ZAKO Fesztivál a Kvártélyházban!

  Idén negyedik alkalommal, július 1-10. között rendezi meg a Manna a ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivált a Kvártélyházzal közösen, amelynek programjában kilenc előadást láthat a Zalaegerszegre látogató közönség.

   A ZAKO Fesztiválnak idén is Kvártélyház Szabadtéri Színház ad otthont, amely idén már a tizedik nyári évadát kezdi. A Manna Kulturális Egyesület és a Kvártélyház közös szervezésében megvalósuló Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztiválon negyedik éve vendégeskednek több mint egy hétig független előadások a Zalaegerszeg történelmi múltú belvárosi épületének udvarán felállított szabadtéri színpadon. A seregszemlén a Zala megyei közönségnek lehetősége van megismerni a kortárs független alkotókat és olyan független színházi előadásokat, melyekkel nem találkozhatnak a régióban.

   Az idei válogatásban kilenc előadás szerepel, amelyek egy része - az előző évek hagyományaihoz hasonlóan - kortárs magyar szerzők művein alapul: Dancsecs Ildikó, Vinnai Andrásné, Péterfy-Novák Éva darabjait láthatja a közönség. Idén a műfaji sokszínűségre is törekedtek a szervezők, a prózai művek mellett lesz koncert-színház, élő zenés gyerekelőadások, és az opera is megjelenik, a Katona József Színház frissen bemutatott Cosí fan tutte című beavató előadása érkezik Zalaegerszegre.

   A fesztivál nyitóelőadásával Shakespeare halálának 400. évfordulójára emlékezünk, természetesen kortárs módon, a Terminal Workhouse csapatának, a M/ámor, vagy amit akartok című zenés vígnépszínművelete a legnagyobb angol drámaíró jellemző vígjátéki fordulataira épít. A shakespeare-i hagyományokat felidézve Dancsecs Ildikó írta a szövegkönyvet, melyben a cselekményt egy mai magyar falusi kocsmába helyezi, ahol nem a varázsos erdőben vesznek el a szerelmesek, hanem a pálinka mámorában.

    A következő napon a Katona József Színház Cosí fan tutte előadása látható Göttinger Pál rendezésében, négy csodálatos operista és két remek színész előadásában, Dinyés Dániel zongorajátékával. A legkisebbeknek szól a július 3-i délutánon, az Apró Színház produkciója, amelyben a János vitéz zenés, táncos formában lesz látható Petőfi Sándor versei nyomán. Szintén a gyermekeké lesz a főszerep a záró napon, július 10-én, amikor a Gardrób Művészeti Csoport Tökváros című előadásával interaktív, élőzenés mesejátékra hívja a közönséget. A türelemről, önzetlenségről és szeretetről szóló történetben daltanulás és izgalmakkal teli kalandok várják az 5-10 éves korosztályt.

    A fesztivál programjában minden évben szerepelt egy-egy koncert is, a szervezők minden évben színésznőket hívtak, hogy megmutassák énekesi arcukat is: Péterfy Bori és Tompos Kátya után idén Hernádi Judit lesz a Kvártélyház vendége.  

    A Dumaszínház és a FÜGE előadásait minden évben nagy érdeklődéssel fogadta a közönség, ezért már szinte elmaradhatatlan része a fesztiválnak ez a  koprodukciós páros. Július 5-én látható a párkapcsolatokról szóló A szerelem zsoldosai című kétszereplős produkció Bata Éva és Vinnai András előadásában.

    Július 6-án Tenki Réka előadásában látható Péterfy-Novák Éva Egyasszony című monodrámája, amely azt mutatja be, hogyan lehetséges derűvel, pozitív életszemlélettel látni és láttatni akár egy tragédiát is.

    Július 7-én az első Találkozások tehetséggondozó pályázat egyik nyertese, Valcz Péter előadása látható. A világhírű gyurmafilm, a Mary és Max alapján készült előadás elragadó és elgondolkodtató módon mutatja be egy ausztrál kislány és egy Asperger-szindrómás amerikai férfi barátságát. A két főszereplő Gőz István és Grisnik Petra.

   Július 8-án Willy Russell Shirley Valentine című komédiájában egy negyvenes évei végén járó nő története elevenedik meg, aki arról álmodozik, hogyan tehetné színesebbé az életét. A komédiát Vándor Éva előadásában láthatja a közönség.

    A IV. ZAKO Fesztivál programjában sok az érzelmes darab, a szerelmes, a mulattató - idén több női téma jelenik meg, kortárs nők tollából. Habár a futball Európa Bajnokság utolsó hétében leszünk, reméljük a férfiakat is sikerül a nézőtérre vonzani, és labdába rúgni a ZAKO idei kínálatával.

    Jegyeket a helyszínen, a Kvártélyház kihelyezett jegypénztárában (Zalaegerszeg, Kossuth tér) lehet megvásárolni, valamint az interneten keresztül a jegy.kvartelyhaz.hu címen keresztül. A jegyárak előadásonként 1000 és 3000 forint között változnak, de bérlet is vásárolható a fesztiválra.

 Részletes program:

július 01. 20:30 M/Ámor, vagy amit akartok, a Terminál Workhouse és a Manna közös előadása,  zenés vígnépszínművelet

július 02. 20:30 Così fan tutte, a Katona József Színház előadása, operabeavató

július 03. 18:00 János Vitéz; az Apró Színház előadása; zenés, táncos előadás gyerekeknek és felnőtteknek Petőfi Sándor verses meséje alapján

július 03. 20:30 Hernádi Pont; Orlai Produkciós Iroda; koncert-színház

július 05. 20:30 Vinnai Andrásné: A szerelem zsoldosai; A Dumaszínház és a FÜGE közös előadása; zenés párterápia

július 06. 20:30 Péterffy-Novák Éva: Egyasszony; a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda előadása; monodráma

július 07. 20:30 Mary és Max; a Behtlen Téri Színház, a Manna és a Tünet Együttes közös előadása – Találkozások sorozat; baráti történet

július 08. 20:30 Willy Russell: Shirley Valentine; konyhai komédia

július 10. 16:30 Tökváros; a Gardrób Művészeti Csoport előadása; interaktív, élőzenés mesejáték

Helyszín: Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg, Széchényi tér 3-5.)

Információ: +36/20/4410659, info@kvartelyhaz.hu

A fesztivál hivatalos weboldala: www.zakofesztival.hu

   Ünnep a Nemzeti Stúdió megalapításának 50. évfordulója alkalmából

   Jubileumi megemlékezést tartott a Magyar Színház és a Pesti Magyar Színiakadémia 2016. június 11-én.  A Magyar Színház épületében megrendezett partin színészek, műsorvezetők, Kossuth-díjas művészek és a sajtó képviselői voltak jelen. 

   A program kezdeteként az érdeklődők a nagyszínpadon a jelenlegi akadémisták Rómeó című mozgásszínházi produkcióját tekinthették meg. A fiatalos lendülettel bemutatott rövid performansz betekintést nyújtott a fiatal színészjelöltek eddigi munkájába. Az újraértelmezett klasszikusban az akadémisták amellett, hogy megcsillantották tehetségüket, a színpad iránti rajongásukat is belecsempészték a mozdulataikba.

   A mozgalmas kezdet után emlékműsor következett, melynek során többek között levetítették a Nemzeti Stúdió 20. évfordulója alkalmából készített kisfilmet is. Ezt követte az a rövidfilm, melyet kifejezetten erre az alkalomra készítettek olyan Kossuth-díjas művészekkel, mint Bánsági Ildikó, Csákányi Eszter, Hámori Ildikó, Lázár Kati és Lukács Sándor, de megszólalt Andoray Péter és Szacsvay László is. Mindannyian életük meghatározó élményének tekintették a stúdiós éveket, őszinte szeretettel beszéltek arról az intézményről, mely elindította őket pályájukon és azokról a tanárokról, akik segítették őket.

   Az ünnepi műsor zárásaként felavatták az egykori tanárok emléktábláját és az alapító, Bodnár Sándor szobrát.

   Az emelkedett hangulatot tovább fokozta a svédasztalos fogadás, melynek különlegességei a művészek által saját kezűleg készített édességek voltak. Aki épp nem a fogadáson vett részt, további műsorszámokat tekinthetett meg a nagyszínpadon, ahol az akadémisták aktív szerepet vállaltak.

   Az est a Harmadik Figyelmeztetés elnevezésű színészzenekar koncertjével és egy nagyszabású, közös fotóval zárult.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Kováts Adél vezette RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ először tartott évadzáró társulati ülést. Az igazgató céljai: „átütő minőség, csapatjáték és közönségközpontúság”

Budapest, 2016. június 10.

Kováts Adél 2016. június 10-én, pénteken évadzáró társulati ülést tartott a Radnóti Színházban. Az igazgató ismertette az ősszel kezdődő 2016/2017-es évad négy bemutatóját, és beszámolt a 2015/2016-os évadról. Kiemelte a színház 96,25%-os látogatottságát. A színház 214 előadását a most befejeződő évadban összesen 49.300 néző látta.

2015/2016 - erős alap

Kováts Adél szerint kiváló évadot zárt a színház. 2015 őszén a nyitódarabot, Shakespeare Lear király című drámáját, Alföldi Róbert rendezte. A Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába beválogatott előadás Alföldi Róbert második rendezése volt a Radnóti Színházban. Az elmúlt évad második bemutatója Heltai naplója – Bálint András estje volt, ami Heltai Jenő 1944-es kiadatlan ostromnaplójából készült az év elején leköszönő színházigazgató önálló estjeként, Deák Krisztina rendezésében. Miroslav Krleža A Glembay ház című darabját mutatta be a színház harmadikként. Valló Péter rendezése, a vagyonos Glembay család széthullásának története, Pál András és Bálint András kiemelkedő alakításával. Az évad negyedik bemutatója – Carlo Gozzi Turandotja – Juronics Tamás első rendezése volt a Radnótiban. Kováts Adél igazgatásának első önálló bemutatója Martin McDonagh A párnaember című drámája volt Szikszai Rémusz kiváló rendezésében. Az érzékeny témákat érintő előadás életre hívása a színészek és a rendező szoros együttműködésének eredménye és a színház új művészeti koncepciójának első eleme.

Átütő minőség

Az igazgató ismertette az ősszel kezdődő 2016/2017-es évad négy bemutatóját. Vendégrendezőként ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra Bulgakov klasszikusát Vecsei Miklós átdolgozásában Iván, a rettenet címen, melynek premierje október 16-án lesz. A második premier Csató Kata rendezésében Kárpáti Péter darabja, az Ofélia árnyszínháza, melyet Michael Ende meséje alapján írt, a bemutató november 13-án lesz. Az évad harmadik bemutatója Wajdi Mouawad Futótűz című darabja Alföldi Róbert rendezésében és január 8-án tartjuk majd a premiert. Valló Péter rendezi a színház negyedik bemutatóját, Shakespeare Téli rege című darabját, melyet a színház felkérésére Szabó T. Anna fordít újra. Az utolsó produkciót Fehér Balázs Benő állítja színpadra.

A Radnóti Színházban minden évben kiosztják a társulat és a közönség szavazatai alapján a lezáruló évad díjait. A társulat 2015/2016-ban a legjobb színésznőnek járó díját Csomós Marinak, míg a legjobb színész kitüntetést Pál Andrásnak adta, aki egyben a közönség szavazatai alapján a legkedveltebb színész is lett. A színház nem színész dolgozóinak díját a társulat tagjai Pap Zsuzsanna művészeti titkárnak ítélték. Idén először adták át a KICSI-DÍJ-at – a színészek szavazatai alapján a legkisebb szerepben a legnagyobb alakítást nyújtott színész díját Rétfalvi Tamás kapta.

Központban a színház és a közösség kapcsolata

Kováts Adél kiemelte, hogy a Ráhangoló beszélgetések és közönségtalálkozók lehetőséget teremtenek a színészek és más alkotók aktív párbeszédére a közönséggel. A közösséget kovácsoló találkozók a következő évadban is folytatódnak.

Az igazgató szerint a 2015. október 5-én elindított RIM – Radnóti Ifjúsági Műhely, a színház hosszútávú színházi nevelési programja beavatja az érdeklődő 14-18 éves fiatalokat a színház sajátos világába. A foglalkozásokon kiélhették kreativitásukat, fejlődött gondolkodásuk. A diákok a közös munka eredményeként „Keretek között” címmel önálló produkciót hoztak létre, melyet a színház próbatermében négyszer adtak elő.

Társulati változások

A 2016/2017-es évadban a színház társulatába érkezik László Zsolt, aki a színház két repertoárelőadásának főszerepét is játssza. A Radnóti Színház közönségének nem lesz ismeretlen Sodró Eliza és Rusznák András sem, akik a következő évadtól szintén a társulatot erősítik. Lovas Rozi a Thália Színházból érkezik a társulathoz. Távozik a színháztól Andrusko Marcella, Petrik Andrea és Rétfalvi Tamás.

Kováts Adél igazgató a következő szavakkal zárta a társulati ülést: „Köszönöm a társulat kitartását. Amit a következő évadokra ígérhetek: átütő minőség, csapatjáték és közönségközpontúság”.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

a 2016/2017-es évad ÚJ BEMUTATÓI:

Bulgakov - Vecsei

Iván, a rettenet

Szereplők:

László Zsolt, Martin Márta, Rusznák András,

Petrik Andrea, Molnár Áron, Pál András, Schneider Zoltán,

Gazsó György, Sodró Eliza, Figeczky Bence eh.,

Gyöngyösi Zoltán eh., Olasz Renátó eh.

Rendező: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA

Bemutató: 2016. október 16.

*******************************************************************

OFÉLIA ÁRNYSZÍNHÁZA

Michael Ende meséje alapján írta: Kárpáti Péter

Szereplők:

MARTIN MÁRTA, SODRÓ ELIZA, GAZSÓ GYÖRGY,

FIGECZKY BENCE eh., DÉNES VIKTOR, JASKÓ BÁLINT

Rendező: CSATÓ KATA

Bemutató: 2016. november 13.

*******************************************************************

Wajdi Mouawad

FUTÓTŰZ

Szereplők:

LÁSZLÓ ZSOLT, MARTINOVICS DORINA, OLASZ RENÁTÓ eh.,

KOVÁTS ADÉL, CSOMÓS MARI, SODRÓ ELIZA, LOVAS ROZI,

PÁL ANDRÁS, SCHNEIDER ZOLTÁN, RUSZNÁK ANDRÁS,

SZÁVAI VIKTÓRIA, MARTIN MÁRTA, GAZSÓ GYÖRGY

Rendező: ALFÖLDI RÓBERT

Bemutató: 2017. január 8.

*******************************************************************

Shakespeare

TÉLI REGE

Fordítja: Szabó T. Anna

Rendező: VALLÓ PÉTER

Bemutató: 2017. március 5.

*******************************************************************

Rendező: FEHÉR BALÁZS BENŐ

Tervezett bemutató: 2017. április

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Repertoáron:

• Tennessee Williams: Vágyvillamos

Rendező: Zsótér Sándor

• Bergman: Jelenetek egy házasságból

Rendező: Bálint András

• Csehov: Platonov – Apátlanul

Rendező: Alföldi Róbert

• Dosztojevszkij: Karamazov testvérek

Rendező: Valló Péter

• Csiky Gergely után Mohácsi testvérek: Buborékok

Rendező: Mohácsi János

• Shakespeare: Lear király

Rendező: Alföldi Róbert

• Heltai naplója – Bálint András estje

Rendező: Deák Krisztina

• Krleža: A Glembay ház

Rendező: Valló Péter

• Gozzi: Turandot

Rendező: Juronics Tamás

• Martin McDonagh: A párnaember

Rendező: Szikszai Rémusz

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A 2015/2016-os évad díjazottjai a társulat és a közönség szavazatai alapján:

Csomós Mari – legjobb színésznő

Pál András – legjobb színész

Pál András – közönségdíj

A színház nem színész dolgozóinak díját Pap Zsuzsanna művészeti titkár vehette át.

A KICSI-DÍJ-at – a színészek szavazatai alapján a legkisebb szerepben a legnagyobb alakítást nyújtott színész díját Rétfalvi Tamás kapta.

A nő százezer arca

PSYCHE CONFESSIOJA.
Buda, 23. Oct. Anno Domini 1814.

Bolond Atyám hívott Psychének,
Ez harmadik kereszt-nevem.
Mindég Ámor karjában égek,
A Lélek és a Szerelem

Külön nem válható sohsem.
Míg másúlásiban reménylek,
Hívságos forgalomban élek,
Tarka s vidám az életem;

S ha majdan eggyszer tsendre térek,
Nem forgok többé: meg-lelem,
Hogy Szerelemre vált a Lélek
S Lélekre vált a Szerelem


   Weöres Sándor: Psyché – Egy hajdani költőnő írásai című művének színpadi változatát 2015 óta élvezhetik a Nemzeti Színház látogatói. Az előadás a Gyulai Várszínház, a Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Színház közös munkájának gyümölcse, a rendező Vidnyánszky Attila.

   A mitológiai Psyché Ámor kedvese, a Lélek megszemélyesítője, Hedoné, a gyönyör anyja, földöntúli szépséggel bíró halandóból lett istennő. Az ő nevét viseli az a Lónyay Erzsébet Mária, akinek apja gróf, anyja cigánylány, teste-lelke tűz. Weöres Sándor képzelete teremtette meg ezt a szenvedélyes nőalakot, akit mindent elsöprő, ám plátói szerelem fűz a valaha valóban élt Ungárnémeti Tóth László poétához. Psyché maga is költő, őszinte, szókimondó, lángoló versei pontos lenyomatai különleges személyiségének. Nemcsak az ő szerelmük történetét mutatja be a darab, annál sokkal többről szól: magát női létet tematizálja. Mindezt nyíltan és szinte naturálisan lecsupaszítva, mégis színtiszta költészet az, ami a színpadon megelevenedik.

   Az előadás egyik különlegessége az, hogy minden női szereplő Psychét játssza. Ennek üzenete lehet, hogy minden nőben ott van az a szenvedély, lázadás, szabadságvágy és ösztönösség, ami a főhősnő(k)ben, de ugyanakkor az is, hogy ezek a tulajdonságok nem egyformán és nem egyenlő mértékben mutatkoznak meg. Izgalmas látni, hogy mindegyik színésznő kissé máshogy tette magáévá Psyché karakterét, így az a sokszínűség, ami egyébként is jellemzi Lónyay Erzsébetet, megsokszorozódik. Kiváló rendezői koncepció egy főhősnő több alakban való szerepletetése, hiszen a néző dönteni kényszerül: egy színésznő Psychéjét követi végig az előadás alatt, vagy mindegyikből próbál lecsippenteni egy picit. Mindkettő hihetetlenül izgalmas és valószínűleg egészen más olvasatát adja a műnek.

   A nő, aki a 18. században merészen felvállalta vágyait, szexuális kalandjait és érzelmeit, szembehelyezkedve a kor társadalmi elvárásaival, példamutatóan bátor, ugyanakkor ijesztően ösztönlény is egyben. Mérhetetlen és élete végéig nyíltan felvállalt szerelme az iránt a férfi iránt, akit soha nem kaphatott meg, igazi tragikus hősnővé teszi.
Az előadás minden percében fenntartja a feszültséget az a folyamatosan kitörő forró energia, ami a színpad több pontján is robban egyszerre, ám szinte lehetetlen mindezt egyszerre befogadni. Mégis ettől lesz olyan impulzív az élmény, hogy a néző a teljes átszellemülésig képes bevonódni.

    A Kaposvári Egyetem színinövendékei ezzel az előadással bebizonyítják, hogy a fiatal generáció tagjaiként ígéretes tehetségei a jövő színházának, Vidnyánszky Attila erőteljes,provokatív rendezése pedig biztosíték arra, hogy a nézőben hosszú időre nyomot hagyjon ez a letaglózó, de egyszerre felemelően szenvedélyes történet.

    Fergeteges nyári vígjáték

   Párterápia Szentendrén

   2016. július 8-án mutatja be az Orlai Produkciós Iroda Daniel Glattauer Párterápia című darabját Mészáros Máté, Balla Eszter és Debreczeny Csaba főszereplésével, Znamenák István rendezésében a Szentendrei Teátrum és Nyár keretében. Az előadás a nyár után a Belvárosi Színházban látható.

   Évek óta nagy sikerrel játsszák Daniel Glattauer előző művét, a Gyógyír északi szélre előadást a Belvárosi Színházban. A darab már több, mint százszor tárta a nézők elé két ember megismerkedésének kalandos és humoros történetét. Most tovább lép a szerző, a Párterápia házaspárjának életéből már rég eltűnt az első évek izgalma. Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő. Az orvos munkához lát, frenetikus helyzetek, mulattató fordulatok és meglepetések során ismerjük meg már nem is csak a páciensek, hanem maga a pszichiáter életét is. Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé.

Premier: 2016. július 8. 20.30 óra, Szentendrei Teátrum

További előadások: 2016. július 9., 14., 15.

Stáb:

Jelmez - Cselényi Nóra

Díszlet - Znamenák István/ Szalai József

Grafika - Csáfordi László

Világítási terv - Kehi Richárd

Rendező - Znamenák István

Producer - Orlai Tibor

Sündör és Niru ősbemutató a Pagonyban - bemutatkozik az Ugródeszka sorozat harmadik résztvevője!

A Manna Produkció Ugródeszka sorozatában negyedéves bábrendező hallgatók mutatkoznak be májusban a nagyközönség előtt 1-1 bábos előadással. A harmadik premier Borbáth Péter azonos című meséjének színpadi változata lesz, Varsányi Péter rendezésében. A dedikálással egybekötött ünnepi ősbemutató június 4-én délelőtt lesz a Pagony könyvesboltban.    

A Színház- és Filmművészeti Egyetem öt bábrendező hallgatója készít egy-egy magyar bábszínpadon még nem látott előadást a Manna gondozásában, az Ugródeszka sorozat keretében. A program első darabja a Stúdió K-ban május közepén bemutatott, Szilágyi Bálint rendezésében készült Rosalie elmegy meghalni volt, amelyet Lázár Helgának az SZFE-n bemutatott előadása, a népmesei ihletésű Gyásztánc követett.

   Az Ugródeszka program fő motívuma, hogy minél több pályakezdő fiatalnak lehetőséget adjon a bemutatkozásra. A sorozat legújabb produkciójában a rendező mellett, az átiratot készítő dramaturg és a két főhőst mozgató bábszínész is diploma előtt álló művészek.

   A sorozat harmadik előadása Varsányi Péter rendezésében készül, Borbáth Péter Sündör és Niru című meséje alapján, amelynek hősei furcsa lények és egy varázsos világban vándorolnak. A történet két főszereplője gyökeres ellentétei egymásnak, míg Niru halk szavú, Sündör állandóan beszél. Egy nap a két jó barát különös kalandba csöppen, ahol titokzatos lényekkel találkoznak és varázslatos kalandokba keverednek. A 2015-ben megjelent gyermekkönyvet Bodor Panna dramaturg hallgató alkalmazta színpadra, az író legnagyobb örömére, elmondása alapján mozgalmas, impulzív anyag kerekedett a meséből, és az is nagyon jó, ahogy az eredeti szöveg közegének szóalkotásai továbbgördülnek és önálló életre keltek a színpadi változatban.

   A hangok és a fények világába kalauzolja majd el a bábelőadás a 4-8 éves korosztályt. Sündör és Niru mozgatói Tóth Mátyás és Főglein Fruzsina, a mese többi alakját pedig Hannus Zoltán kelti majd életre. A bemutató június 4-én délelőtt 11 órától lesz a budai Pagony könyvesboltban, ahol az előadás után beszélgetni lehet az alkotókkal, s az író, Borbáth Péter dedikálja a megjelent könyvet.

A június 4-i premiert követően, Varsányi Péter előadása is látható lesz az Ugródeszka másik négy bemutatójával együtt a szegedi Thealter fesztiválon július 28 és 30 között, majd Budapesten is megismétlődik a sorozat ősszel, a MU Színházban.

Idén is lehet jelentkezni a Találkozások pályázatra!

    Június 24-ig lehet jelentkezni a Bethlen Téri Színház és a Manna Kulturális Egyesület közös pályázatára pályakezdő színházrendezőknek kamaraszínházi előadások létrehozására. A pályázat célja a generációk találkozását segíteni, ezért a készülő produkciókban két pályakezdő és két tapasztalt színházi szakember közös munkája kap támogatást.

    2015 tavaszán a Bethlen Téri Színház és a Manna Kulturális Egyesület első alkalommal írt ki pályázatot fiatal, pályakezdő rendezők részére. Az immár három éve jól működő IKF (Ifjú Koreográfusok Fóruma) mintájára indította el hagyományteremtő módon múlt tavasszal a Találkozások pályázatot a színház, együttműködő szakmai partneréül a Manna Egyesületet választva. A Találkozásokra pályájuk elején járó rendezők vagy leendő színházi rendezők pályázhatnak idén is, egy kétszereplős darabbal. A cél a korosztályok, a tapasztalatok találkoztatása, fontos kritériummal arra vonatkozóan, hogy a két választott színész közt legalább két generációnyi korkülönbség legyen.

A pályázati kiírás részletei:

A pályázók köre: Pályakezdő rendezők, színházi alkotók.

A bemutató helyszíne:  Bethlen Téri Színház.

A pályázat megvalósításának időszaka:  2016. szeptember 1. - 2017. június 1.

Pályázati feltételek:

A bemutatni kívánt produkcióban két színész szerepelhet, akik között korban legalább két generációnyi a különbség. A rendezőnek a pályázatban meg kell jelölnie egy mentort – egy tapasztalt rendezőt –, akivel szeretne együtt dolgozni.

(A pályázatra többszereplős darabokat is be lehet nyújtani, amennyiben a szerepeket csak a megjelölt két színész játssza.)

A bemutatni kívánt produkció létrehozásához biztosítjuk a következőket:

próbaterem, színházterem, technikai háttér, technikai személyzet, a Színház és a Manna díszlet- és jelmezraktárának teljes készlete, PR és reklám, menedzsment.

A nyertes produkciókat a Bethlen Téri Színház bemutatja, rendszeresen műsorra tűzi, a Manna vidéki helyszínekre, fesztiválokra utaztatja.

A kiíró szervezetek anyagi támogatást nem biztosítanak a bemutatni kívánt produkció létrehozásához, csak aktuálisan rendelkezésre álló erőforrásaikat ajánlják fel a tárgyi és személyi feltételek megteremtéséhez.

A tervezett megvalósítás során a pályázónak figyelembe kell vennie a Színház adottságait, felszereltségét (a pontos alaprajz és technikai információk a www.bethlenszinhaz.hu honlapon találhatóak).

Beadandó dokumentumok:

• pályázati adatlap
• pályázó rendező szakmai önéletrajza
• tervezett produkció színlapja, szinopszisa
• rendezői koncepció
• alkotói, közreműködői szándéknyilatkozatok, szakmai referenciák, ajánlások (nem kötelező)

Az elbírálásnál előnyt jelent

•  a megvalósítás realitása
  •    pályázat kidolgozottsága
•  közreműködő alkotók szándéknyilatkozatai
•  piacképesség

A pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani a info@bethlenszinhaz.hu címre,

„Találkozások pályázat / pályázó neve” megjelöléssel.

A pályázat benyújtási határideje: 2016. június 24. éjfél
A beérkezett pályázatokat a pályázatot kiíró szervezetek képviselői bírálják el.
A pályázatok elbírálásának határideje:  2016. június 30.

Bővebb információ: www.bethlenszinhaz.hu/talalkozasok

    Szenteczki Zita, a IV. éves bábrendező szakos hallgató, a CAPTATÁS szünetnélkül c. előadást rendezte meg az Ódry Színpadon, ami egy autista kisfiúról szól, annak képzeletbeli világáról. A darabban főként a szintén negyedéves bábszínész osztály vett részt, de bábokkal most sem dolgoztak, viszont kreatív ötletekkel igen.

   Domi, egy autista kisfiú, aki bár látszólag szinte alig kommunikál a környezetével, de képzeletbeli barátjával, Alber Dzsardzsellel annál inkább. Vele osztja meg félelmeit, kétségeit, felfedezéseit, és neki teszi fel kérdéseit. Ő az, akiben teljes mértékben megbízik, aki mindig vele van, és soha nem hagyja cserben, ahogy anya vagy apa, ha éppen munka miatt nem tudnak pontosan, a megszokott időben érte jönni. Dominak így kerek a világ. Láthatjuk az iskolában játék közben - már ha éppen részt vesz benne, láthatjuk a tanárával, vagy éppen a pszichológusával, aki próbál bekapcsolódni a fiú világába. 

      A rendező különböző eszközökkel szerette volna egy kicsit közelebb hozni ezt a világot hozzánk, és szemléltetni azt, hogy nem feltétlenül az ő világlátásukkal van gond, ha valakinek a kerek az a kocka, akkor az lehet, hogy úgy van jól. Nem biztos, hogy másnak is az a jó, ami nekünk, fontos, hogy tanuljunk meg elfogadni. Nem kell mindent megváltoztatni, elég csak annyi, hogy végre felfogjuk, mindenki más, van, aki kevésbé, és van, aki teljesen. 

   Domi nem létező világát nagyon érdekes eszközzel szemléltették, a macskabölcső nevű játék keretén belül egy madzaggal kötötték képzeletbeli barátjához, Alber Dzsardzselhez, ami igen különös perspektívában mutatta be ezt a sokunk számára sosem tapasztalt belső működést. 

   Zenei világa remekül passzolt a színpadi történésekhez. Azt is kiválóan szemléltették, hogy mennyi türelem kell egy szülőnek, hogy ezt az élethelyzetet elfogadja, és mennyire nem egyszerű a helyén kezelni, még akkor sem, ha az ember már évek óta benne van. Sok figyelem és türelem kell az autisták érzékeny világához, és valahol az is rendben van mindkét fél részéről, hogy vannak jobb és rosszabb napok is. Van, amikor kifog rajtunk az erő, és nem tudunk mindent mindig ugyanúgy lekezelni. 

   Kovács Domokos kiválóan oldotta meg a szerepét, a különc, sajátságos világban élő fiúét. Kétségtelen, hogy a figyelmet ezen az estén kivívta magának.

   A darab témája valóban kényes, és nehéz úgy hozzányúlni, hogy ne szánalmat, hanem a két világ között tátongó szakadékot közelítse egymáshoz, de azt hiszem Szenteczki Zita és csapata ezt remekül megoldotta. 

DOMI, autista fiú: Kovács Domokos
ALBER DZSARDZSEL, képzeletbeli barátja: György Zoltán
ANYA, harminc körüli nő:  Gergely Katalin
APA, harminc körüli férfi: Kovács Krisztián
SÁNDOR, kómában fekvő férfi: Terhes Sándor
SANYI, Sándor lelke : Terhes Sándor
PSZICHOLÓGUS: Nyakó Júlia
TANÁRNŐ: Csépai Eszter
OSZTÁLY és KÉPZELT BARÁTAIK :  Barna Zsombor, Csiby Gergely, Főglein Fruzsina, Horváth Alexandra, Horváth Márk, Nagy Petra, Pájer Alma

VIDEÓ:  Juhász András, Karcis Gábor, Táborosi András, Stark Ervin
ZENESZERZŐ: Tarr Bernadett
DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZŐ : Juhász Nóra
KONZULTÁNS: Kárpáti Péter
DRAMATURG: Bíró Bence, Kautzky-Dallos Máté
RENDEZŐASSZISZTENS: Zágoni Nóra
 

RENDEZŐ: Szenteczki Zita
SZÖVEG:  Bíró Bence, Kautzky-Dallos Máté, Szenteczki Zita

A szöveg Tolnai Ottó Fodor Ákos, Seth F. Henriett, Mark Haddon, Matthew Dicks, Krasznahorkai László, Fekete Ádám és Svéd gyermekversek részleteinek felhasználásával készült. Alber Dzsardzsel neve Rumi Zsófia képzeletének köszönhető.

Kurzusvezető: Csizmadia Tibor
Osztályvezető tanárok: Csizmadia Tibor, Csató Kata

     "Szarkasztikus és provokatív"

   Martin McDonagh, az ír-angol származású kortárs drámaíró A párnaember című műve kisebb érzelmi-intellektuális sokk azoknak a nézőknek, akiket nem hagy hidegen a gyermekbántalmazás, a testvéri kapcsolat mibenléte, vagy az önmegvalósítás – márpedig valószínűleg kevés olyan ember van, aki érzéketlenül elmegy eme kérdéskörök mellett, így a Radnóti Színház nem nyúlt mellé legújabb darabjával.

   Szikszai Rémusz rendezése erősen provokatív, de ennek oka, hogy maga az alapmű témája, vagy inkább témái nemcsak lehetőséget adnak erre, de szinte megkövetelik a szélsőséges érzelmeket kiváltó elemek alkalmazását.

   A totális diktatúrában játszódó történet több csavart is magában rejt. Hamar kiderül, hogy nem pusztán egy sematikus rendőrségi kihallgatásról van szó, melynek során Katurian, az író beteges novellái és a környéken megtörtént gyermekgyilkosságok között vélnek párhuzamot felfedezni a rend őrei, Tupolski (Köles Ferenc) és Ariel (Schneider Zoltán). A vallatás folyamán nemcsak azok a kérdések merülnek fel, hogy Katuriant mi motiválta négyszáz olyan novella megírására, amelyek neurotikus elmére engednek következtetni, hanem arra is, hogy a művek megszületése után ki másolta le a brutális gyilkosságokat és kié a felelősség.

   Az első felvonás – amely egyébként önálló darabként is megállná a helyét, olyannyira a befejezettség érzetét kelti – boncolgatja a fent említett kérdéseket, miközben Ariel, akinek jó ideig egyetlen vallatóeszköze a vadállati kegyetlensége nemcsak verbálisan, de fizikálisan is, és Tupolski, a kicsivel finomabb, de annál ironikusabb nyomozó, próbálják megtörni Katuriant.

   A hamarosan képbe kerülő idősebb testvér, Michal, majd a két fiú súlyos családi titkai, sötét múltjuk és gyermekkori traumáik tovább árnyalják a képet, és némi magyarázattal szolgálnak az író történeteinek bizarr voltára, melyek közül korántsem a legvéresebb, de mindenképp az egyik legelgondolkodtatóbb a párnaember sztorija. A puha párnaemberé, aki úgy próbálja a kisgyermekeket megóvni felnőttkori csalódásaiktól és egy elrontott élet lehetőségétől, hogy felajánlja nekik a halált, mint az egyetlen boldogító alternatívát.

   Ennél sokkal morbidabb a második felvonás egyik leggroteszkebb eleme, az öncélú kegyetlenkedést középpontba állító Kisjézus című novella, melyben a sötét lelkű nevelőszülők szó szerint veszik egy hatéves kislány abbéli vágyát, hogy szeretne olyan lenni, mint Jézus, és az INRI-dobozból előkerülő különböző biblikus kellékekkel keresztre feszítik majd élve eltemetik a szerencsétlen gyereket. A Kisjézus-jelent bábokkal való megjelenítése kissé eltávolítja a nézőt a közvetlen azonosulás lehetőségétől, azonban maga a történet minden bizonnyal kinyitja a bicskát a mélyen vallásos vagy a fekete humort egyáltalán nem értékelő nézők zsebében.

   A borzalmak sorozatos megjelenésével párhuzamosan bomlanak ki a karakterek, kiderül, hogy minden szereplő alakja precízen kidolgozott, mindannyiuknak külön története van, mindannyiukra fel lehetne építeni egy-egy lélektani drámát annak az örökké igaz tételnek a középpontba állításával, hogy a gyermekkor és a múlt jellemformáló, személyiségalakító, melyen változtatni még nagyfokú tudatossággal sem biztos, hogy lehetséges.

   A legösszetettebb mindannyiuk közül a főszereplő, Katurain alakja, akit Pál András formál meg. Borzongató hitelességgel alakít egy olyan férfit, akiről nehéz eldönteni, hogy őrült zseni, regresszióban megragadt, múltját feldolgozni nem tudó fiatal férfi, elmeháborodott művész, szerető testvér, szülőgyilkos vagy mindegyik. Karakterének mélységét az adja, hogy egymásnak ellentmondó tulajdonságai nemcsak ambivalenssé teszik, de furcsa módon szimpatikussá is.

   Tagadhatatlan, hogy ezt a művet nem könnyű befogadni. Nem könnyű, mert ötpercenként hangzanak el olyan mélységű mondatok, melyek azonnal továbbgondolkodásra késztetnek, időt azonban nem hagyva erre. Nem könnyű, mert erős érzelmi impulzusokkal dolgozik, amelyekből nehéz továbblendülni. Nem könnyű, mert a mélylélektani szálak oly sokfelé ágaznak, hogy könnyen megosztják a figyelmet.

  Az a fajta darab, ahol nincs végkövetkeztetés, sem esszencia. Olyan színházi élmény, amit hazaviszünk fejben, hogy sokáig dolgozzon még belül – akár akarjuk, akár nem. Hasonlít a főhőshöz: szarkasztikus és provokatív. Olyan, mint a legjobb klasszikusok: nem elég egyszer megnézni.

TUPOLSKI – KÖLES FERENC
KATURIAN – PÁL ANDRÁS
ARIEL – SCHNEIDER ZOLTÁN
MICHAL – RUSZNÁK ANDRÁS
ANYA – PALLAI MARA
APA – ÁCS NORBERT
KISLÁNY – BACH ZSÓFIA eh.

Jelmeztervező: Kiss Julcsi
Díszlettervező: Varga Járó Ilona
Bábtervező: Hoffer Károly
Világítás: Baumgartner Sándor
A rendező munkatársa: Gyulay Eszter
Rendező: SZIKSZAI RÉMUSZ

   A Sirály és a Nyilas Mihály-affér (Utolsó napom a Földön, Liliomfi) után már nagyon vártam ezt az előadást, mert a IV. éves színészhallgatók ezekben az előadásokban meggyőztek arról, hogy előbb-utóbb meg kell tanulnom mindegyikük nevét. Jelentem, ezen az estén megtörtént. Azt hiszem, hogy nincs olyan szerep, amit ne oldanának meg fiatalos lendülettel és láthatón jó együttműködéssel, úgy, hogy mindig valami újat mutatnak.

    Az Ódry Színpadon ritkán látni hagyományos előadást, klasszikus rendezésben. Leginkább a kísérletező színház kategóriájába sorolnám, és végülis szerintem tényleg az, mert kísérleteket látunk arra, hogy ki meddig tudja feszegetni a határait.

   Ez a Shakespeare mű sem olyan, mint amit megszokhattunk, hanem sokkal inkább egy modern előadás új koncepcióba helyezve. A díszlet minimalista, ahogy a jelmez is (fiúkon fekete öltöny, lányokon egyszerű hófehér menyasszonyi ruha), és még csak a színekkel sem variálnak túl sokat. Minden más is fekete és fehér. Ahogy az életben semmi sem az, és végül az előadásban sem.

   A padlástér átalakul egy házasságkötő teremmé, ahol pár hófehér szék, egy asztal kap helyet, és talán a sarokban levő zenekari felszereltség töri meg ezt a rendet, de ezen az estén semmi sem csak az, aminek látszik. A színészek hol Shakespeare drámájában szereplők, hol saját magukat adják, amint az egyetemen egy darabot próbálnak. Ez igazán dinamikussá teszi az egészet, nem hagyva elrévedni a nézőt egy pillanatra sem. Rögtön az elején a zenekari tagok bevonulása után megismerhetjük a három szerelmespárt, akik a „Love is in the air” áthangszerelt verziójára szép lassan vagy éppen sebesen megjelennek a színpadon. Kibontakoznak a viszonyok, vágyak és álmok.

   A szerelemi beteljesülés viszont még egy ideig a levegőben is marad. Hermián és Lysanderen kívül valami nem stimmel a párokkal: Heléna reményvesztetten ácsingózik Demetriusért, és Hippolyta sem tűnik túl boldog menyasszonynak. De az esküvői terem látványa és vőlegénye erőszakos határozottsága egy pillanatig sem hagy kétséget afelől, hogy itt két nap múlva mindenképp egybekelnek.

   Az előadás Nádasdy Ádám fordítását használja, míg a közjátékban Laboda Kornél dramaturg frappáns szövegeivel szórakoztatják a közönséget.

   Itt nem mesteremberek vannak, hanem maga a színművészeti osztály, aki éppen egy darabot akar színre vinni, amit majd be is szeretnének mutatni az uralkodó párnak. Mindenkit a civil nevén szólítanak, így aki eddig nem ismerte őket, most a van rá lehetősége, hogy memorizálja, de nem csak emiatt.

   Számos belső poén reppen fel, mindenkinek kicsit kikarikírozzák a figuráját, és a színpadi meztelenkedést is felhozzák, természetesen nemcsak beszéd erejéig, hanem a maga „meztelen valóságában”(kezdem azt hinni, hogy lassan hiányozna, ha már nem lenne). Égeustnak és az Oroszlánt megformáló Ember Márknak kényszeres vetkőzési rohamai vannak, minden áron szeretné magát megmutatni, de igazán az teszi fel nála az i-re a pontot, hogy míg az ő javaslata nem talál megértő fülekre, addig Zolónak (Gyöngyösi Zoltán) szamárként semmi mást nem kell viselnie, mint egy óriási szőrős állat falloszt.

   Nem csak a zene, Kákonyi Árpád és Friedenthal Zoltán profizmusának köszönhetően, hanem a koreográfia is nagyon tudatosan jelen volt, Widder Kristóf kreativitásának munkáját dicsérve. A lelassult jelenetek, sőt inkább kimerevített képek nagyon ötletesek az átvezetők részekben, a darab és a közjátékok között. A bájital jelenetek voltak a kedvenceim, amikor a szerelem igazán intenzíven volt jelen a színpadon, és az addigi lassú andalító zene egy sokkal gyorsabb, pörgősebb változatba megy át, ahogy a mozgás is egy sokkal elementárisabb vidám táncba.

   Az előadás emellett is bővelkedik az egyedi és igazában vicces megoldásokban. Ilyen Pukk megkettőzése, ami úgy van megoldva, hogy hol Figeczky Bence játékára és szájmozgására Dér Zsolt mondja a szöveget, szinkronizálva őt, hol fordítva, amely számos nevetést eredményez. Mindkettejük játéka egészen zseniális. Egy idő után már nem is figyel az ember arra, hogy most éppen melyik felállás van, annyira jól működik az egész. De a szereplők erdővé vagy éppen icipici láthatatlan tündérekké válva számos humoros helyzetet fabrikálnak.

   Fenyő Iván cameója is nagyon jó húzás, igaz, nem minden előadásban tud részt venni személyesen, így itt már csak a projektor kivetítőjén van jelen, de így is pontos képet kapunk arról, hogy milyen az, amikor a kezdő színészek, irigykedésbe vegyült csodálattal nézik a már befutott színészt, aki már akkora sztár, hogy egy gyenge felolvasás is megbocsátható, hiszen elég maga a jelenléte.

   Olasz Renátó beköszöntőként/rendezőként ismét bebizonyította, hogy játékában a vitalitás kifogyhatatlan, és hogy ez a ripacs, flegma és kissé pattogó figura igazán jól áll neki.

   A három lány annak ellenére, hogy a közjátékban nemigen találtak nekik megfelelő szerepet, az előadásban annál inkább jelen vannak. Rujder Vivien Helénaként  vérbeli komika, ő csalja a legtöbb "együttérző" nevetést a publikum arcára. Kiss Andrea Hippolytája/Titániaja ízig-vérig nő, tökéletes párja Baki Dániel férfias Théseusának/Oberonjának, aki mindvégig uralja a színpadot. 

   Osváth Judit Hermiája széles skálán mozog, a naiv lánytól a hisztérikán át egészen a tudatos nőig, hol szimpátiát, hol éppen annak ellenkezőjét kiváltva az ott ülőkből.

   A két hősszerelmes, Lysander (Bodoky Márk) és Demetrius (Papp Endre) adták azt, amire a koruk is predesztinálja őket, a gondtalan, még szenvedéllyel teli kakaskodó ifjakat.

   Medveczky Balázs Fala, sokkal több, mint egy puszta fal, ő még ebbe is olyan érzelmet visz, amilyet a két oldalán álló szerelmes még hírből sem ismer, ráadásul kellemes énekhangját is kiengedi, míg a többiek valamilyen hangszeren játszva zenekarrá kovácsolódnak egy-egy jelenet erejéig.

   Georgita Máté Dezső (Tiszbe) hangot adhatott annak a bánatának, hogy miért kell neki mindig női karaktert kapnia, ami olyannyira hiteles, hogy igazából nem derül ki, hogy ez tényleg zavarja, vagy csak éppen erre rá lehetett húzni egy jó kis jelenetet. Viszont a rendezőt most sem hatotta meg kifakadása.

   Gyöngyösi Zoltán a közjátékban nyújtott alakítása mindent elsöprő, az önimádó színész állandóan központban lévő idegesítő és tudálékos figurája, majd játszi könnyedséggel való szamárrá átvedlése ismét bizonyosságot tesz arról, hogy érdemes megjegyezni a nevét.

   A jó színész ismérve, ahogy az előadásban is elhangzik: a szövegtudás, a pontosság, és egy kis titok. Biztos vagyok benne, hogy Dömötör Andrásnak (rendező is egyben) és Máté Gábor osztályának mindez a birtokában van.

Théseus-Oberon: Baki Dániel

Hippolyta-Titánia: Kiss Andrea

Philostratus-Pukk: Dér Zsolt, Figeczky Bence

Lysander: Bodoky Márk

Demetrius: Papp Endre

Hermia: Osváth Judit

Heléna: Rujder Vivien

Égeus-Embi (közjátékban Oroszlán): Ember Márk

Kis Tündér-Dezső (a közjátékban Tiszbe): Georgita Máté Dezső

A kis indiai-Bazsi (a közjátékban Fal): Medveczky Balázs

Reni (a közjátékban Beköszöntő): Olasz Renátó

Zoló (a közjátékban Piramusz): Gyöngyösi Zoltán

Zene: Kákonyi Árpád, Friedenthal Zoltán

Jelmez: Kálmán Eszter

Dramaturg: Laboda Kornél

Mozgás: Widder Kristóf

Rendező: Dömötör András

Osztályvezető tanárok: Máté Gábor, Dömötör András

Fotó: Szkárossy Zsuzsa