Alvó szegek a jéghideg homokban. Végtelen tér, időtlenség. Minden kihalt és ember nélküli. A nap már rég lement, a kis gyereklábnyomok a forró tengerparti homokban, a strandon ottfelejtett puha fedelű regény, a félig lerombolódott homokvár csak álom, a valóság a fagyos éj. A mozdulatlan, kimért csend. A rozsdás szegek évezredek óta ott hevernek és néma tanúi a halálnak. Még emlékeznek, hogy fúródtak a puha testbe, hogy hatoltak a bőr alá, hogy lettek eszközei az embertelenségnek. Mi mással lehetne mindezt elviselni, mint örök álommal. Csak legalább a szél lebbenne néha, sokkal elviselhetőbb lenne az éjszakai homoktenger.

   Plakátmagányban ázó éjjelek. Késő őszi eső, kövér cseppekben hulló, mindent elmosó, jéghideg álom. Néptelenek az utcák, csak néhány fényreklám világít. A hirdetőoszlopokról lemállott az ócska papír, monotonon koppannak a cseppek a macskaköveken, mint cipők kopogása, épp olyan a hangjuk. Csak épp nincs benne semmi emberi.

   Égve hagytad a folyosón a villanyt. Álmatlanok az éjszakák. Hallom, ahogy az első hajnali óra előtt már megszólalnak lépteid a kövön. Jössz a neonfényben. Messziről, fokozatosan közeledsz, elviselhetetlenül lassan. Némán fekszem az ágyban, mozdulatlanul, gyerekként még. Körbeölel a védtelenség, takaróm sincs. Csak várom, hogy végre befordulj az ajtón. Addig némán mered ki a plafonból az egyetlen villanykörte.

   Ma ontják véremet. És összeszűkült a világ, aminek a közepén ismét ott maradtam én. Én és a bizonyosság, a fal, melynek ütköztem, rajta a felirattal: vége. Talán addig, míg valóban vége lesz, még ajándékba kapok egy percet, hogy áttekintsem a végtelent. Hogy feldaraboljam az időt, mint egy szelet húst és kiválogathassam belőle a legjobb falatokat az utolsó vacsorára.

Pataki Éva: Nőből is megárt a nagymama

Bethlen – Manna

   forrás: Nők Lapja

„Az a baj, hogy van bennünk valami képesség arra, hogy bántsuk egymást. Mintha ez az anya-lánya kapcsolat különösen kemény dió lenne, amire nem vagyunk felkészülve.  Mert arra jól emlékszem, hogy én is halálosan meg tudtam bántani az anyámat. Pedig mindenkinél jobban szerettem” - mondja a darabbéli Anya a pszichológusának. És mi történik, ha ebbe a bonyolult anya-lánya szimbiózisba belép az Unoka?

Ezt a témát Pataki Éva már két nagysikerű regényben is körüljárta. Az Anya, a Lány, a Barátnő és a Pszichológus ezúttal színpadon bukkannak fel, ugyancsak bőven adagolva a lélektani elemzéseket és a humort.

Játsszák: Tordai Teri, Horváth Lili

Rendező: Cseh Judit

Mentor rendező: Mészáros Márta

Bemutató: 2017. február

Egy fiú Boszniából

Bethlen – Manna

mennünk kell

tessék

mennünk kell

hova

haza

hova haza

hát ahol lakunk

igen persze

 Miért válik absztrakt fogalommá az emberség? Tanúi lehetünk a biztonságos sötétben, kényelmes székben ülve három olyan párhuzamos sorsnak, amit a valóság borzalma alakított, miközben rájövünk, hogy bármi megtörténhet. Az előadás emberségről, annak hiányáról és egy olyan útról mesél, ahol a józan ész csak kétségbeesést sugallhat, elszigetelődés helyett.

Játsszák: Botos Éva, Árvai Péter

Rendező: Lazici Noémi

Mentor rendező: Szikszai Rémusz

Bemutató: 2016. december

Mary és Max

Elliot gyurmafilmje nyomán

Bethlen – Manna – Tünet

fotók: Molnár János

2016. október 14. 19 óra

Marynek nincsenek barátai. Kaki színű anyajegye és iszákos anyja viszont van. Egy nap találomra felüti a telefonkönyvet és levelet ír Amerikába. A levél épp Max-et, egy zárkózott, különc, New York-i férfit talál meg, aki előbb pánikrohamot kap, majd végül válaszol…

Játsszák: Grisnik Petra, Gőz István

Rendező: Valcz Péter

Mentor rendező: Jordán Tamás

Peter Handke: Az aranjuezi szép napok

Egy nyári párbeszéd

Bethlen – Manna

fotó: Kállai-Tóth Anett

2016. szeptember 12. , október 3. és 24. 19 óra
      

Handke 2011-ben írt darabja egy beszélgetés története. A férfi és a nő megállapodott. A férfi kérdéseket tesz fel, a nő pedig válaszol. Mindenre. Őszintén. Egy szabály van: nincsen akció. Csak párbeszéd. A nő belekezd a szexuális autobiográfiájába. Kivel, mikor, hogyan, mit? Kezdve a gyerekkortól, egészen a mostani pillanatig.

De mi van akkor, ha valamelyikük megszegi a szabályokat? És, mondjuk, akcióba lép.

Vagy ha netán, váratlanul egy helikopter zuhan a színpadra? Egy abszurd párbeszéd a szerelem abszurditásáról.

 "És megint nyár. És megint egy szép nyári nap. És megint egy nő és egy férfi egy asztalnál a szabadban, az ég alatt. Egy kert. Egy terasz. Láthatatlan, csak hallható fák, inkább sejthetőek, mint jelenvalóak. Az asztal egy kerti asztal, meglehetősen nagy, és a férfi és a nő távol ülnek egymástól. Mindketten nyári ruhában vannak, a nő inkább világosban, a férfi inkább sötétben, időtlen az egyik, mint a másik. Időtlenek maguk az alakok is, ők is inkább sejthetőek, mint jelenvalóak."

Fordította: Szilágyi Bálint

Játsszák: Eke Angéla, Zsótér Sándor

Rendező: Szilágyi Bálint

Mentor rendező: Zsótér Sándor

Az előadás megtekintése 16 éven felülieknek ajánlott.

Az előadás hossza 90 perc.

Spirita Társulat előadásai

Pusztuló

2016. október 27. 19 óra – BEMUTATÓ
2017. október 28. 19 óra

Mivé lett a posztmodern kommunikáció? Miért és mennyire üresedett ki az emberek közötti intellektuális kapcsolat? Mióta hazudik az arcunkba a média? Lehet-e még egyáltalán érdemben beszélni a mindenkit feszítő problémákról, vagy réges-régen elnyelt mindent a politikai csatározás és a felszínes showműsorok fertője?Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Spirita Társulat szatirikus vígjátéka, amely az Odaba Show című, kitalált tévéműsor forgatásán játszódik, és bepillantást enged a résztvevők – műsorvezetők, vendégek, asszisztensek – kifelé játszott és befelé megélt életébe egyaránt.

Szereplők:

Odaba Zsolt, az Odaba Show házigazdája – Krausz Gábor

Sírásó "Ricky" Richárd, szociálpszichológus – Kocsis Fülöp Soma

Hervai G. Viola, Sírásó asszisztense – Harsányi Lea

Hegedűs Dávid, Odaba asszisztense – Seres Dániel

Körmössy Lajos, vidéki tanító – Bárány Gergely

Szegfű Gusztáv, liberális ellenzéki – Sipos András

Sávos Árpád, neonáci agresszor – Czibere Krisztián

Káderik Dóra, kormányszóvivő – Nagy Kata

Szkácsik Piusz, alkoholista pap – Egressy G. Tamás

Szivár Alexis, hippi aktivista – Kálmán Henrietta

Fények és hangosítás: Rozslay Miklós, Ágoston András

A rendező munkatársa: Perényi Luca

Író és rendező: Egressy G. Tamás

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk.

Hamlet – Let That Motherf*cker Burn

Próza és musical-revü, két részben

fotó: Bánhalmi Árpád

2016. szeptember 16. 18 óra

A Spirita Társulat újabb klasszikust öltöztet modern köntösbe. William Shakespeare leghíresebb tragédiája, a Hamlet merész újraértelmezésben, musical-revüként kerül a nézők elé. A prózai szöveget (Nádasdy Ádám fordítása) újra és újra megszakítják a dán herceg elméjében felbukkanó - a szereplők által előadott - kortárs dalok és show-jelenetek, amiket interaktív vetítés tesz teljessé. Klasszikus dráma, modern fordítás, mai jelmezek, élő zene - Hamlet, ahogyan még sosem láttuk...

Szereplők:

Hamlet – Czibere Krisztián

Claudius – Krausz Gábor

Ophelia – Nagy Kata

Gertrud – Szélpál Eszter

További szereplők: Nádas Gábor Dávid, Perényi Luca, Egressy G. Tamás, Kocsis Fülöp, Galambos Zsófia, Seres Dániel, Bittner Dániel/Sipos András, Sipos András, Korcsmáros András, Fejér Máté, László Zsolt (vetítésen)

Magyar dalszövegek: Nádas Gábor Dávid, Egressy G. Tamás

Fények és hangosítás: Sütő Attila, Rozslay Miklós, Ágoston András

A rendező munkatársa: Perényi Luca
Fordító: Nádasdy Ádám
Dramaturg és rendező: Egressy G. Tamás

Az előadás hossza 180 perc, két részben, szünettel.

Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk.

www.facebook.com/SpiritaTarsulat/

Antigoné 016

Théba jobban teljesít! – Tragédia egy felvonásban

  fotó: Bánhalmi Árpád

2016. szeptember 29. 19 óra

A klasszikus görög tragédia modern átirata a Spirita Társulat előadásában a mindent uraló média hatalmáról, illetve az állam és az egyén mindenkori szembenállásáról szól. Meddig terjed a hősiesség, és hol kezdődik az önzés? Tanulhat-e egy vezető a népétől? Bocsánatot nyerhet-e a bűnbánó vétkes? Az örökérvényű, manapság is húsbavágóan aktuális témafelvetést extrém színpadi megoldásokkal ötvözi az előadás.

Szereplők:

Antigoné – Fekete Patricia

Kreón – Egressy G. Tamás

Teiresziász – Sipos András

Iszméné – Efstratiadu Zoé

További szereplők: Cseh Gábor, Czibere Krisztián, Kocsis Fülöp Soma, Kálmán Henrietta, Bárány Gergely, Bittner Dániel, Nádas Gábor Dávid, Vincze Erika

Fények és hangosítás: Sütő Attila, Rozslay Miklós, Ágoston András

Vetítés-design: Kiss Ákos, Kővágó Dömötör

Jelmeztervező: Sebők Anna

A rendező munkatársa: Perényi Luca

Szophoklész tragédiája alapján írta és rendezte: Egressy G. Tamás

www.facebook.com/SpiritaTarsulat/

Macbeth

2017. február 10. 18 óra – BEMUTATÓ
2018. február 11. 18 óra

Shakespeare örök érvényű klasszikusa a hatalom természetét és az emberi pszichére tett hatásait vizsgálja. Glamis thánja egy sikeres háború után elképesztő jogosítványokat és őszinte barátságot kap Skócia királyától - ő pedig cserébe meggyilkolja a gyanútlan uralkodót, majd feleségével együtt politikai tisztogatásba kezd: minden ellenzékit, saját közeli barátait is beleértve, módszeresen és kegyetlenül elhallgattat. A Spirita Társulat előadása sötét, nyomasztó, fojtó légkörben, mai világunkra és társadalmunkra jellemző figurákat felmutatva, de az alapmű általános üzenetét szem előtt tartva meséli el Shakespeare legrövidebb, egyben legvéresebb és leginkább zavarbaejtő történetét. A kérdés: mi történik, amikor ember embernek farkasa, s a hatalomvágy, a szerelem helyét átvevő puszta szexualitás és a konstans félelem (talán örökre) nemlétbe taszít egy kezdetben létező morális rendet?

Szereplők:

Macbeth – Gulyás Ádám

Lady Macbeth – Fodor Boglárka

Malcolm – Czibere Krisztián

Macduff – Nádas Gábor Dávid

További szereplők: Perényi Luca, Kocsis Fülöp Soma, Korcsmáros András, Bárány Gergely, Sipos András, Bittner Dániel, Fekete Patricia, Korcsmáros Felícia, Efstratiadu Zoé

Zene: Szécsi Lőrinc

Fények és hang: Ágoston András, Rozslay Miklós, Sütő Attila

A rendező munkatársa: Perényi Luca

Író és rendező: Egressy G. Tamás

Fotó: Czibere Krisztián

Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk.

Forrás: Bethlen Téri Színház

Kétszereplős kamaradarabok és újraértelmezett klasszikusok a Bethlenben

      Ötödik évadát kezdte meg szeptemberben a Bethlen Téri Színház. Az évad középpontjában a klasszikus és prózai színházi előadások, illetve a tehetséggondozó programok állnak. A szeptember 8-i sajtótájékoztatón kihirdették a Találkozások2016 pályázat nyertesét, illetve ismertették az új bemutatókat is. A 2016/2017-es évad repertoárjának gerincét a Találkozások tehetséggondozó sorozat – immár 4 különböző – előadása, illetve a Spirita Társulat előadásai alkotják.

      A tavalyi évadot júniusban zárta, az ideit pedig nyitja szeptember 12-én a Szilágyi Bálint rendezte Az aranjuezi szép napok című előadás Eke Angélával és Zsótér Sándorral. A Találkozások tehetséggondozó sorozat második bemutatója mellett repertoáron marad a Valcz Péter rendezte Mary és Max is Grisnik Petrával és Gőz Istvánnal.

    A Találkozások tehetséggondozó sorozat alapja a 2015 tavaszi pályázat volt, amit a Bethlen Téri Színház és a Manna Kulturális Egyesület közösen írt ki fiatal alkotók részére. Pályájuk elején járó rendezők vagy leendő színházi rendezők pályázhattak egy kétszereplős darabbal, ahol cél volt a korosztályok, a tapasztalatok találkoztatása is, továbbá meghatároztak egy fontos kritériumot: a két választott színész között legalább kétgenerációnyi korkülönbségnek kell lennie.

    A tavasszal második alkalommal közzétett Találkozások pályázatot ismét nagy érdeklődés övezte, s igen sok pályamunka érkezett. A Találkozások 2016 pályázat győztese Lazici Noémi nagyváradi rendező, aki egy kortárs holland drámát visz színpadra, Egy fiú Boszniából címmel.  A bemutató decemberben lesz, az előadás szereplői Botos Éva és Árvai Péter, mentor rendezője pedig Szikszai Rémusz.

     Különlegességként kapcsolódik ebben az évadban a Találkozások programhoz egy készülő ősbemutató, melynek rendezésére a Manna és a Bethlen Téri Színház kért fel egy fiatal rendezőt, Cseh Juditot. A koprodukciós partnerek egy éve tervezik bemutatni Pataki Éva új színházi darabját, melynek alkotói csapata úgy döntött, hogy ezzel a produkcióval szeretne csatlakozni a tehetséggondozó programhoz. A Nőből is megárt a nagymama című előadásban Tordai Teri a lányával, Horváth Lilivel áll színpadra, a mentor rendező Mészáros Márta.

               A Találkozások előadásai mellett a színházi előadások gerincét a Spirita Társulat előadásai alkotják; repertoáron tartott előadásaik mellett a Macbeth és a Pusztuló bemutatójával készülnek az évadban.

A Spirita Társulat 2014-ben alakult független, fiatal színházi alkotókból álló formáció. A 2015/2016-os évadban Szophoklész Antigoné-jának aktualizált átiratát, az Antigoné 016-ot mutatták be - s ezzel párhuzamosan Shakespeare Hamlet-jének musical-revü feldolgozását is színpadra állították. 

    A Társulat célja a (túl) sokszor és „elégféleképpen” látottnak gondolt klasszikus művek újragondolása, közelebb hozása a mai nézőhöz – kifejezetten a fiatal, huszonéves közönséget célozva meg.

     A 2016/2017-es évadban a már említett előadások mellett két új bemutatóra kerül sor. Október végén debütál a Társulat vezetőjének, Egressy G. Tamás első saját színműve, a Pusztuló, amely egy fiktív talkshow felvételén játszódik, és erőteljesen, ugyanakkor szatirikusan reflektál a mai magyar valóságra - a kiüresedett diskurzusra és az egymással ellentétes, olykor primitív módon összefeszülő társadalmi rétegek feloldhatatlan konfliktusaira. A másik premierjüket, Shakespeare Macbeth-jének feldolgozását februárban láthatják Kállay Géza fordítása alapján. Az előadás különlegessége, hogy elektronikus élőzenével és minden eddiginél extrémebb színpadi megoldásokkal adja át az örökérvényű mű borongós, minden korban és helyzetben érvényes tanulságát.

      A befogadó színházként működő Bethlen évadát továbbra is a műfaji sokszínűség jellemzi, ahol a tánc- és színházi előadások mellett kabaré, újcirkusz és vizuális színházi előadások is megtalálhatók. Szeptember végén Tókos Attila és ifj.Zsuráfszky Zoltán TestVér című táncelőadásának bemutatójára kerül sor, ami azért is különleges, mert ifj. Zsuráfszky novemberben az Ifjú Koreográfusok Fóruma (IKF) pályázat egyik nyertes alkotójaként tér vissza.  Bemutatóval érkezik még az évadban a Pakaky Klári Társulat és Zambriczky Ádám, a Közép-Európa Táncszínház (KET) pedig folytatja a K-Arcok sorozatot; idén Molnár Csaba és Duda Éva készít egy-egy szólót a KET táncművészeinek. A Stand Up Brigád Kabaré csütörtök sorozatában havonta más és más előadás látható, így fellép többek közt Maksa Zoltán, Aradi Tibor, Varga Ferenc József és Éles István is.

     Az újcirkuszi produkciókról az offline:ontheater és Tűzmadarak gondoskodik, az Élőkép Színház pedig a kuriózumnak számító vizuális színházi előadásaival garantálja a nem mindennapi színházi élményt.

        Vasárnap délelőttönként továbbra is báb- és gyermekszínházi előadásokat kínálnak a családoknak, a kávézó pedig havonta ingyenes koncertekkel és klubprogramokkal várja az érdeklődőket. A 16. évadát kezdő Bethlen Galériában havonta más-más fotó kiállítás látható.

        Az állandó fesztiválok sorát a novemberben ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Sissi Őszi Tánchét nyitja.  Az Erzsébet nap köré szervezett 7 napos táncfesztiválon 7 vidéki és 7. kerületi táncműhely mutatkozik be. A SŐT7 idei meghívottjai közt van a Miskolci Balett, a GG Tánc Eger, a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház, a Sopron Balett, díszvendég a kerületben működő Tabán Nemzetiségi Táncegyüttes és a Zalai Kamaratánc Fesztivál díjnyertes alkotásai. A fesztivál házigazdája a Közép-Európa Táncszínház (KET). A januári határon túli színházi műhelyeket bemutató ötödik Vendégváró Fesztivál meghívottja ez alkalommal az Aradi Kamaraszínház. Áprilisban pedig a Föld napja köré szerveződik ismét a Globe Feszt, amely évek óta adja gerincét Erzsébetváros Zőld7 programjának.

        A Bethlen Téri Színház kiemelt feladatának tartja a fiatal tehetségek érvényhez juttatását, ezt bizonyítják a tehetségeket felkaroló pályázatok. A fiatal rendezőknek szóló Találkozások mellett a Mozdulj ránk! pályázat a fiatal képzőművészeket, grafikusokat szólítja meg, míg a Közép-Európa Táncszínházzal közösen vállalt IKF a pályakezdő koreográfusokat segíti.  Általános iskolásoknak a Pinokkió Színházi Alkotótábor, a fiatal táncosoknak a Bethlen Dance Workshop nyári 7 hetes kurzusa nyújt lehetőséget, míg a nevettetés ifjú titánjai a stand up esteken kapnak fellépési lehetőséget.

       Különösen fontos helyet foglalnak el a gyermekeknek és fiataloknak szóló előadások: óvodásoknak, általános iskolásoknak és középiskolásoknak is tartanak előadásokat hétköznap délelőtt és délutáni időpontokban. Havi rendszerességgel folytatódnak a színházi nevelési program előadásai. A középiskolásoknak szóló Horda2 és a 12-14 éveseket megszólító Igaz történet alapján előadások a Nemzeti Táncszínház, a KÁVA, a KET és a Bethlen együttműködésében jönnek létre.

A részletes műsornaptár a www.bethlenszinhaz.hu oldalon olvasható.

Bethlen Téri Színház

…ahol múlt és jelen randevúzik

https://www.youtube.com/watch?v=sktBA1BdCc8

1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 3.

 +36 1 342 71 63

info@bethlenszinhaz.hu

www.bethlenszinhaz.hu

Fotó: Zellei Boglárka

 Forrás: Bethlen Téri Színház

   A szeptember minden színházimádó számára fontos, mert egy kis nyári kihagyás után – igaz, ez mostanában a sok szabadtéri előadásnak köszönhetően nem feltétlenül van így - újra számos jó előadással kecsegtetnek a színházak. Ezt hivatott megünnepelni immár ötödik éve a Színházak éjszakája c. rendezvénysorozat, amelyhez évről-évre újabb színházak csatlakoznak.

   Az esemény sajtótájékoztatójának a József Attila Színház adott otthont, ahol a programban résztvevő színházak igazgatói, képviselői és színészei is jelen voltak.

   Elsőként Komáromi György, a Színházak éjszakájának projektvezetője köszöntötte a jelenlévőket, megemlítve pár sorban, hogy hogyan is alakult ki ez a hagyomány, pesti színházigazgatók kezdeményezésére a fővárosi önkormányzatok támogatásával. Az első évben még Színházbolondok éjszakája volt a címe, és márciusban volt. Kezdetben tizenhárom fővárosi színház vett részt benne, ma már harminc színházra bővült, és idén több vidéki színház is jelezte csatlakozási szándékát.

   Ebben az évben az esélyegyenlőségre fektetnek nagy hangsúlyt, ezért mindent megtesznek, hogy az eseményeket mind a látássérültek, mind a mozgáskorlátozottak és a hallássérültek is akadálymentesen látogathassák. Ezt a részét pedig az NKA finanszírozza.

   A tavalyi látogatottsággal is meg voltak elégedve, de természetesen bíznak benne, hogy idén még több karszalag talál gazdára. Majd átadta a szót Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes asszonynak, aki Budapest Fővárost képviselte. A képviselőnő kifejezte örömét, hogy most már ötödik éve sikerül megrendezni a Színházak éjszakáját, ami igazából egy fesztiválnak is felfogható, annak ellenére, hogy csak egynapos, de komplexitása miatt mégis rászolgálhat erre a titulusra is. Elmondta, hogy fantasztikusnak tartja, hogy ezen a napon a színháznak olyan szegmenseibe is bepillanthatunk, amibe évközben nem. Bíznak benne, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy a minőségi és igényes kultúrát mindenkihez eljuttassák, ezzel is növelve az év közbeni színházlátogatások számát. Most is, mint minden évben a gyerekeknek is szeretnének kedvezni, ezért számos érdekes programmal készültek a színházak, kifejezetten a legkisebbeknek és az ifjúságnak, és remélik, hogy ez segít abban, hogy értő nézőket neveljenek ki színházaink számára.

   Mivel idén az esélyegyenlőség a hívószó, több színház audiónarrációval, akadálymentes járatokkal és jeltolmácsokkal készül. Újdonság még az is, hogy ebben az évben először a Baltazár Színház is csatlakozik, amely az első olyan színház, aki fogyatékkal élőket foglalkoztat, azt a célt kitűzve, hogy az emberek társadalmi megítélése megváltozzon velük kapcsolatban.

   A főpolgármester-helyettes asszony külön kiemelte a FÜGÉ-vel közösen megvalósult Staféta program előadását, az Orlandót (Soós Attila - Trojka Színházi Társulás: Orlando / Jurányi) is, amelynek a próbafolyamatába ezen a napon szintén beleshetünk. Büszkék arra, hogy ezzel a pályázati lehetősséggel támogatják a független szférát és a fiatal tehetségeket, alkotócsoportokat.

   A Színházak éjszakája apropóján a margo.fm alkalmazás is frissül, az irodalomkedvelőknek kedvezve, és ma is színpadon lévő kortárs írók szövegéből olvasnak fel a fővárosi színházak művészei.

   Végül pedig Nemcsák Károly, az sajtótájékoztató házigazdája köszöntötte a jelenlévőket, biztosítva arról mindenkit, hogy a színházak idén is igyekeznek minél színesebb és gazdagabb programot összeállítani a jobb és közelebbi közönségkapcsolatért.  Elmondta, hogy eddig is nagyon jó volt részt venni ebben, és látni a közönség szeretetét, és annak is örül, hogy a főváros ezt az első perctől kezdve támogatta.

   A sajtótájékoztató végén a budapesti színházak színészei egy szórakoztató flipperversenyzésben vettek részt, aminek a „sportkommentátora” Litkai Gergely volt, így garantálva a fergeteges hangulatot.

   Fotó: Walton Eszter

   Részletes program: Színházak Éjszakája hivatalos oldal

Gazdag évadnyitó a Radnótiban

Alföldi – Csató – Fehér – Valló – ifj. Vidnyánszky

   Kováts Adél augusztus 22-én megtartotta első évadnyitó társulati ülését  a Radnóti Színházban. A megújulásról, új tervekről, új arculatról, a frissen csatlakozott tagokról és a tervezett bemutatókról beszélt a közel 60 fős társulat előtt.

   Kováts Adél küldetésének tekinti, hogy a Radnóti olyan 21. századi színház legyen, amely megkerülhetetlen tényezője Budapest kulturális életének, egy nyitott, intellektuális közösségi tér, ahol korunk társadalmi problémáival kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. „Akkor vagyunk sikeresek, ha a közönség azt fogja érezni, ide el kell jönni, és részt kell venni abban, ami itt történik. Mi nem csak kiszolgáljuk, hanem táncba is hívjuk a nézőt.” A tartalomhoz igazodva a Radnóti Színház arculata is átalakul hamarosan.

   Az igazgató kiemelte, hogy a „Radnóti Színház történetében eddig több meghatározó időszak volt, és a most megújuló Radnóti magában hordozza egy újabb aranykor születését.” A cél olyan előadások létrehozása, melyek nem csupán magas művészi minőséget képviselnek, hanem megszólítják, felébresztik a közönséget, s ehhez számít a társulat aktív és közösségi hozzáállására.

   Ezt erősíti az új évadban a Radnóti társulatához csatlakozó Lovas Rozi, Sodró Eliza, László Zsolt és Rusznák András. Valamint  az évad új bemutatói: elsőként ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra Bulgakov komédiáját Vecsei Miklós átdolgozásában Iván, a rettenet címen, premierje október 16-án lesz. Másodikként Csató Kata rendezésében Kárpáti Péter darabja, az Ofélia árnyszínháza, melyet Michael Ende meséje alapján írt, és a bemutatója november 13-án lesz. A libanoni születésű kanadai szerző, Wajdi Mouawad Futótűz című színművét Alföldi Róbert rendezésében január 7-én mutatja be a színház. Valló Péter rendezi a Radnóti negyedik bemutatóját, Shakespeare Téli rege című darabját, melyet a színház felkérésére Szabó T. Anna fordít újra. Az ötödik bemutató pedig Fehér Balázs Benő rendezése lesz.

   Kováts Adél másik célkitűzése, hogy a nőket érintő témák és kérdések körét felkarolja, kibontsa. Így az évad részévé válik  egy kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött felolvasószínházi sorozat, ami SZÓVAL címmel elsőként Joanna Owsienko Tiramisu című művét mutatja be a közönségnek szeptember 17-én, a Színházak Éjszakáján.

    Fotó: Dömölky Dániel

    További információk és fotók:

www.radnotiszinhaz.hu

www.facebook.com/radnotiszinhaz

www.instagram.com/radnotiszinhaz

Budapest, 2016. 08. 24.

   "-Van pálinkád?

     -Nem.

    -Így nem lesz könnyű ..."

   Németh Gábor ötletétől vezérelve született meg ez a beszélgetéskötet a kortárs irodalom két megkerülhetetlen alakja között, akik közt több évtizedes barátság áll fenn. A beszélgetés 2006-ban kezdődött, 2007-ben folytatódott, majd hosszabb szünet után 2010-ben fejeződött be. Bartis Attila és Kemény István olyan témákat érint, melyek cseppet sem könnyedek, ám annál húsbavágóbbak. A végére elfog a vágy, hogy Bartis-, vagy Kemény-művet olvassunk. Azonnal.

   A kötet fesztelen hangneme egyenesen következik abból, hogy nem riporter kérdez interjúalanyt, hanem barát barátot.  Akik hosszú ideje ismerik egymást, talán már nem nagyon tudnak újat mondani a másiknak, gondolhatnánk, de ez nem így van. Mindkettejük személyiségének újabb és újabb rétege tárul fel, miközben olyan létkérdésekről esik szó, mint család, írói és költői hitvallás, a múlt és annak hatása személyes jelenükre, politika és szexualitás, szabadság és istenhit.

    A mű három részből áll, az elsőben Bartis tesz fel kérdéseket Keménynek, a másik kettőben szerepet (és betűtípust) cserélve Kemény faggatja Bartist.

   A szövegből kiviláglik Kemény önelemző, folyton kétkedő személyisége, akiben a művész-polgár ellentét mellett ott van a hosszú évek alatt megszerzett költői magabiztosság is. A fájdalom, hogy a polgári és az irodalmi mérce talán még csak meg sem közelítheti egymást, és a beletörődő elégedettség, hogy nincs más választása, mint írni. Írni, ami Kemény esetében nemcsak munka, önkifejezés, hivatás vagy életcél, hanem valószínűleg önmaga egyetlen lehetséges definíciója.

    Aztán jön Bartis elsőre keménypáncélos megközelíthetetlensége. Lassan lendül bele, majd vall olyan hévvel és érzelmi töltettel, ami lebilincsel, nem hagyva kétséget affelől, hogy nemcsak mint író, hanem mint fotográfus is hihetetlenül izgalmas személyiség. Tűéles megállapításai, zord igazságai folyton bólogatásra késztetnek, világlátása megkapó, minden szavának mázsás súlya van. Bartis nem beszél a levegőbe, amit mond, az éppoly erőteljes, mint az író felejthetetlen regényei.

    A két szerző egymásra hangoltsága, érzékenysége olyan alaphangot ad a műnek, mintha egy nagyon személyes, nagyon intelligensen világmegváltó beszélgetésbe cseppennénk. Letehetetlen.

   „- Azt hiszem, nem véletlen, hogy pont az a költő írta meg a Szun Vu Kung lázadását, aki a Semmiért Egészent. Ezek vagyunk. Ez a nyugati ember. Ez vagy te is, én is, ennyit tudunk a szabadságról. A végleteket. Az ego telhetetlen vágyát, és az űrt, ami a vágyak kielégületlenségéből következik. Ha már szóba került a hit, nekem olyan Isten kéne, aki nem öröklétet ígér, hanem el tudja fogadtatni velem a mulandóságomat. Mindörökre. Pihenjünk.

- Rendben, pihenjünk.

- Ugye, van még pálinkád?”

    Várvédő gála

   A sajtótájékoztatót a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Lőrinczy György nyitotta meg, aki kifejezte örömét afelett, hogy az esemény házigazdája lehet, majd köszöntötte a Budavári Palotakoncert rendezőjét és a színház művészeti vezetőjét, Kerényi Miklós Gábort, és a két producert, Nacsa Olivért, és Dr. Vadász Dánielt. Végül külön kiemelte a gálaműsor fellépőit: Makláry Laszló főzeneigazgatót, Fischl Mónikát, Vadász Zsoltot, Lukács Anitát, Dolhai Attilát, Oszvald Marikát, Peller Károlyt, Szendy Szilvit, Kocsis Dénest, és azokat is, akik most nem tudtak itt lenni, de természetesen a gálán már jelen lesznek, Boncsér Gergelyt, Bordás Barbarát, Frankó Tündét, Laki Pétert, és Peller Annát.

   Kicsit késve, de a műsorvezető, Szulák Andrea is megérkezett, így kezdetét vette az idei gálaműsor ismertetője, ahol elsőként Vadász Dániel mondott pár szót. Elmondta, hogy ez már a negyedik alkalom, hogy megrendezésre került a gála, és amely túlnőtte az Oroszlános Udvar kereteit, népszerűsége pedig megalapozta az operett sikerét Magyarországon és a határon túl is. Örül, hogy ma már ez egy teljesen korszerű és trendi műfaj, és büszke rá, hogy ehhez a palotakoncert is hozzátett. Az idei év azért is kicsit más, mert elkezdődik a vár felújítása, de egyedüli programként ez az esemény mégis maradhatott. A művész úr szerint ez nem lesz teljesen izgalommentes, de pompájából és színvonalából semmit sem fog veszíteni, sőt, még káprázatosabb lesz, mint eddig.

   Producertársa, Nacsa Olivér külön köszönetét fejezte ki a várgondnokságnak, hogy a gálaműsor mégis folytatódhat, és nemcsak az operett ünneplésének, hanem a zenésszínház ünnepének is tartja.

   Kerényi Miklós Gábor megköszönte Vadász Dánielnek és Nacsa Olivérnek ezt a fantasztikus ötletet, a munkát, amit belefektettek, és hogy a magyar operett így szárnyra kapott,kikerült a régimódi címkéből és abszolút mai műfaj lett, mind Magyarországon, mind külföldön, és ez a televíziós közvetítésnek is nagyban köszönhető.

   Az idei palotakoncert ötletcíme Várvédő gála, ami igazán aktuális, hiszen átalakítják, újjáépítik, és a színház érte és mellette van.

   Emiatt rengeteg katonás, huszáros operettet visznek idén színpadra, mert az igaz, hogy ez egy rendkívül békés, szerelmes műfaj, de ha kell, akkor ott áll a gáton.

   Idén új szerzők is bekerülnek, mint például Offenbach vagy Stolz, Magyarországon kevésbé ismertek, de hihetetlenül ütős dalaikkal. 

   Mint minden évben, most is 6 részből fog állni, és Szulák Andrea fogja vezetni immár másodjára. Az első blokkban kifejezetten katonás számok, a másodikban főként a palota bentlakói zengnek áriát arról, hogy milyen csodálatos is itt élni, harmadik egy Offenbach blokk lesz, negyedikként egy amerikai anziksz lesz, ahol A chicágói hercegnőt szeretnének promotálni, az ötödik blokk érdekessége, hogy egy olasz vendége lesz, aki egy igazi Habsburg herceg, befejezésül pedig egy magyaros blokk kap helyet. Az előadásban először külön jelmezek is készülnek, és fantasztikus koreográfiák, amiket az új balett igazgató, Bodor Johanna álmodott a színpadra.

   A színművészek közül először Kocsis Dénest kérték fel, hogy mondjon pár szót, ami a gáláról eszébe jut, és ő rögtön egy szókapcsolattal állt elő: nem gondolta volna. Nem gondolta volna, hogy egyszer itt lesz, és hogy ebben a műfajban is kipróbálhatja magát. Szendy Szilvi viccesen ehhez annyit tett hozzá, hogy ők sem.

   Oszvald Marika Kossuth-díjas színésznő is csodálatos műfajnak nevezte az operettet, és csodálatosnak tartja, hogy a közönség is osztozik az örömükben.  Szendy Szilvi idén egy különleges számmal lép fel, végre férfiruhában szerepelhet.

   Makláry László elmondta, hogy Lehár, Kálmán és Strauss mellett felsorakoznak más szerzők is, és ez a tágítás picit közönségnevelő jelleggel történik.

   Fischl Móni egy Dostal számot fog énekelni, amelyet most fordítottak le először magyar nyelvre, emellett a művésznő kifejezte, hogy büszkeséget érez a gála kapcsán, amelynek a férje az egyik ötletgazdája, és amiatt is, hogy ezáltal végre a kellő nívóján és értékén becsülik azt.

   Vadász Zsoltban a varázslatos melódiák, varázslatos meglepetések szókombináció merült fel, és örül, hogy végre kicsit más bőrbe bújik, és a hősszerelmes helyett idén „kemény csávó” lesz.

   Felesége Lukács Anita Kocsis Dénes gondolatait folytatta, és boldogságát fejezte ki amiatt, hogy minden nyáron itt volt és énekelhetett. Idén nagy kedvencét fogja énekelni, a Lucy és a Tom duettet, a Leányvásárból.

   Dolhai Attila első gondolata, amikor ez felmerül, az az, hogy ez egy fantasztikus ötlet, és ennek szívesen áll a szolgálatába, és reméli, hogy ezt a fantasztikus estét nemcsak itt a várban, hanem a tévé előtt ülök is nagyon élvezni fogják.

   Szulák Andrea zárta a sajtótájékoztatót, és arra is választ adott, hogy miért is ragaszkodik annyira az anyaszínházához. Azért, mert szereti, hogy rengeteg kísérlet folyik, és hogy mindenki gyakran kap olyan feladatokat, amelyek nem szokványosak, vagy amiért ki kell lépni a szerepkörükből, és ez sok izgalmas pillanatot okoz. Úgy érzi ez jó példa az elkövetkező generációnak is, és mindezért köszönet jár a Budapesti Operettszínháznak.

   Augusztus 5-én és 6-án mindenkit szeretettel várnak a Budavári Palotakoncertre, augusztus 20-án pedig a tévés közvetítés megnézésére.

 Fotó: Piros Csilla

       Különös találkozás volt ez az előadás minden szempontból, így a Találkozások tehetséggondozó pályázat, aminek a keretében megvalósulhatott, valóban találó kifejezés. Szilágyi Bálint Peter Handke Magyarországon teljesen ismeretlen darabját vitte színre, saját fordításban, olyan rendező mentorral, mint Zsótér Sándor, akinek szinten védjegye, hogy szeret új fordítással dolgozni. 

   A Bethlen Téri Színház adott otthont a produkciónak, egy bátor vállalkozásnak, hiszen mindig nagyon nehéz két színésznek lekötnie a publikumot, főleg akkor, ha semmi sem történik a színpadon, ahogy a beharangozóban is állt: „A férfi és a nő megállapodott. A férfi kérdéseket tesz fel, a nő pedig válaszol. Mindenre. Őszintén. Egy szabály van: nincsen akció. Csak párbeszéd. A nő belekezd a szexuális autobiográfiájába. Kivel, mikor, hogyan, mit? Kezdve a gyerekkortól, egészen a mostani pillanatig.”

   Handke drámája nagyon mai, 2011-es darabról van szó, de ami még meglepőbb, hogy ennyire tisztán látja a női lélek bonyodalmait. Szövege nagyon is érthető, annak ellenére, hogy a realitás sokszor az abszurditást súrolja, vagy konkrétan át is lépi. A díszlet nem is lehetne egyszerűbb: maga a színházi tér, pár lámpa, ami faként is funkcionál, és egy hosszú fehér terítős asztal, nyári kerti bútorként. Ezzel már itt is a fantáziánkra bízzák a környezetet, ahogy azt is, hogy a két szereplő egyáltalán létezik-e, vagy hogy a történetük mennyire igaz vagy elképzelt. Az alma pedig Ádámra és Évára utal, még ha szimbolikusan is, de a Nőt és a Férfit láttatja. Eke Angéla és Zsótér Sándor maguk a puszta eszközök, nekik kell valami olyasmit megteremteni a színpadon, ami elég érdekes, elég valódi, még az abszurditásához képest is, hogy az ott ülők ne érezzék azt, hogy ez egy unalmas mese, vagy hogy egy olyan beszélgetést hallanak, amit bárki elcsíphet bárhol. Ebben Handke szövege Szilágyi Bálint fantasztikus fordításában olyan nyelvi virtuozitásról tesz tanúbizonyságot, hogy az ott levők néma csendben minden egyes szót, mondatot, majd az ebből kerekedő történetet is önkéntelenül magukba szippantják.

   Nagyon vártam ezt a darabot, mert Eke Angéla már számos alkalommal bebizonyította, hogy ezen a pályán a helye, Zsótér Sándor rendezéseit pedig mindig izgatottan várom, így színészként is kíváncsi voltam rá (igaz, egy-két filmben már láttam, de a színpad az mindig más). Kettősük nagyon jól működött együtt, és nagyon izgalmas volt az a finomság, amivel Handke a szexualitásról beszél, részletekbe bocsátkozva, mégis megmaradva a művészi vonalon, meg csak nüánsznyit sem súrolva a pornográfia határait.

   Az ősbemutató jól sikerült, és a két remek szereplő mellett megszületni láthattunk egy friss és tehetséges rendezőt. Ősszel mindenképpen érdemes felvenni Handke előadását a színházi esték közé.

A NŐ – Eke Angéla
A FÉRFI – Zsótér Sándor

Rendező: Szilágyi Bálint e.h.

FOTÓ: Noval Goya

Ősszel megtekinthető: ITT

    Hitlernek volt lánya? – tehetné fel a kérdést az olvasó, elbizonytalanodva történelmi ismereteinek mélységében. A meghökkentő cím már az első sorok elolvasása előtt kérdések sokaságát vetheti fel. Csaplár Vilmos nem történelmi regényt írt, azt azonban elérte, hogy egészen különleges megvilágításba kerüljenek a 20. század sorsfordító eseményei.

   A müncheni Tökfőzelék nevű kifőzdében dolgozó Fanni nevű magyar zsidó lányra szemet vet a fiatal Hitler, majd megszületik közös gyermekük, Ruckner Jolán, bár az anya nem biztos abban, hogy a gyermek apja valóban ő és nem az a fiatalember, akivel közvetlenül a diktátorral való légyott után lépett kapcsolatba. Hitler félzsidó törvénytelen lányának létezése már önmagában kimeríti az abszurd fogalmát, de a szerző bebizonyítja, hogy lehet ezt még fokozni.

    A cselekménysor három nagy egységből áll össze, melyek akár külön-külön, kisregényként is olvashatók. A 20. század első évtizedeinek történéseit feldolgozó első, a második világháborús második és az ’56 utáni harmadik fejezet egy groteszk történelmi utazássá forr össze. A pergő eseménysorok snittszerűen követik egymást, ráadásul a cselekmény több szálon fut, így a regény elolvasása egy igen mozgalmas film megtekintéséhez hasonló élményt nyújt, bár tény, hogy nem kis figyelmet igényel az olvasó részéről, hiszen szinte csapong az egyes jelentek között és rendkívül sok szereplőt vonultat fel.

   A fajsúlyos témát -a hitleri fajelmélettől a zsidók deportálásának megszervezésén át a forradalmi események aprólékos leírásáig szinte minden 20. századi jelentős ideológiát és eseményt igyekszik felölelni a mű- oldja a sajátosan groteszk, humorral jócskán fűszerezett stílus. Mégsem tud azonban a szó klasszikus értelmében szórakoztatni, mert semmilyen olvasói prekoncepciónak nem tesz eleget. Elvarratlan szálakat hagy vagy épp nem várt csavarral zár le egy-egy történetet. Épp emiatt nem sorolható be egyetlen szabályos műfaji kategóriába sem és épp emiatt tipikusan posztmodern.

   A regény talán legfőbb erénye, hogy több olvasata is lehetséges. Érdekes történelmi fikció, ahol egyáltalán nem mellékes, hogy a kisemberek élete hogyan alakul a zaklatott 20. század eseményeinek súlya alatt. Szociográfia is, mely talán csak első pillantásra szürreális, valójában inkább szomorúan igaz, a Szeged környéki tanyavilág brutális haláleseteivel, a történelem viharaiban boldogulni akaró átlagember hétköznapi kínjaival. A holokauszt-regényekkel is párbeszédbe lép a mű, a zsidólét a főhősnő sorsát is meghatározza, illetve jó pár morális kérdés is felvetődik az emberélet értékével kapcsolatban.

   A minden szempontból rendhagyó regény izgalmas olvasmány, igazi szellemi kaland és ráébreszt arra a tényre, hogy a posztmodern irodalom eszközeivel a kőbe vésett történelmi tények újrértelmezhetők.

   Ion Luca Caragiale nagy mestere a vígjátékoknak, így semmiképpen nem meglepő, hogy a Miskolci Nemzeti Színház mellette döntött, ráadásul Székely Csaba újrafordítása igazán ízesre sikeredett, ügyelve arra, hogy az 1879-es darabot aktualizálja, mégis átültesse az író nyelvi bravúrjait is. A Városmajori Szabadtéri Színpad pedig remek otthont adott a Zűrzavaros éjszakának.

   Az 'ambicajózusság' mindenki részéről megvolt, ahogy a darabban a ház urának is, aki ennek többször is hangot ad, ahogy a kilences szám állandó emlegetése sem hangzik el ok nélkül, hisz az éjszaka bonyodalmait pont ez a szám okozza, amikor a fiatal mindenes  fiú véletlenül fordítva szögezi vissza a házszámot. 

    A díszlet (Debreczeni Borbála) egy félkész állapotot sugall. Látunk egy nagy lakást, aminek minden szögletében egy munkaeszköz van: egy létra, egy fűrész, pár letakart bútor, és mégsincs olyan hatása, hogy itt munka folyna, vagy hogy ez hamarosan befejeződne, inkább az az érzése van az embernek, hogy itt megállt az idő, itt semmi nem fog változni, minden marad a régiben, és különben is az ott lakóknak ettől sokkal égetőbb problémáik vannak. Például a ház urának a beteges féltékenység, amire minden oka meg is lehetne, ha nem sejtenénk, hogy pont ő volt az, aki feleségét a saját alkalmazottja karjába taszította. Az est folyamán mindenki hol párbeszéddel, hol monológgal, hol éppen kiszólással, de elpanaszolja bánatát. 

    Caragiale sajátságos humora így is átjön, még ha néhol kicsit szájbarágósan is, és a színészek lubickolnak a szerepükben.

   Gáspár Tibor Dumitracheja olyan vehemenciával adja elő gyanúját, hogy félő, hogy az agyvérzés sem áll már távol tőle, mindehhez pedig állandó partnere nagyon jól asszisztál, Szegedi Dezső Ipingescuja, az örök bólogató.

   A legtöbb humort most a két nő hozza, a feleség, Veta, Ullmann Mónika tolmácsolásában fergeteges hangulatot varázsol a színpadra, olyan, akár egy cigányasszony, aki akkor is siránkozik, ha éppen nem kéne. Húga, Zita, a frissen elvált fiatalasszony pedig a piaci kofákat is megszégyenítő beszédstílusban adja elő a volt férjével való incidensét. Jancsó Dóra remekül hozza a felháborodott nőt, aki fél szemmel már egy új kapcsolat felé kacsintgat.

   A hősszerelmes Chiriac, Varga Zoltán személyében cseppet sem tűnik okosabbnak a gazdájánál, csak hát mégis fiatalabb, mégis jóképűbb, és több ideje is van a fiatal feleségre, Vetára, így nem csoda, hogy egymásra találnak.

   Spiridon az egyetlen, akinek a társaságban sütnivalója is van, mégis ő áll a társadalmi ranglétra legalsó fokán, mintegy kifricskázva a helyzetet. Somhegyi György játéka hitelesen hozza az alázatos munkást, akit azért nem feltétlenül kell félteni.

   A legkevesebbet Rica Venturio van a színpadon, a lelkes joghallgató újságíró, annak ellenére, hogy ő okozza az egész félreértést, hiszen a megfordított házszám miatt nem a megfelelő házban keresi szerelmét. Lajos András szenvedélyessége végigsöpör a színpadon, mint egy hurrikán.

   A rendező, Rusznyák Gábor társadalomszatírája próbál görbe tükröt állítani a nézőknek, de semmiképpen nem akar senkit megsértve elengedni, ezért a humor köntösébe jó erősen bebugyolálta a darabot.

      Ilyen az a darab, amit a színész és a közönség is élvez.

Ion Luca Caragiale:

ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA

vígjáték

Fordította ás átdolgozta: Székely Csaba

 Dumitrache: GÁSPÁR TIBOR 

 Nae Ipingescu: SZEGEDI DEZSŐ 

 Chiriac: VARGA ZOLTÁN 

Rica Venturio: LAJOS ANDRÁS

Spiridon: SOMHEGYI GYÖRGY e.h.

Veta: ULLMANN MÓNIKA

Zita: JANCSÓ DÓRA

Díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA

Jelmeztervező: BOZÓKI MARA

Zene: MÁRKOS ALBERT

Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL

Súgó: FEKETE ZSOLT

Rendezőasszisztens: KRISTON SZABOLCS

Rendező:

RUSZNYÁK GÁBORZűrzavaros