.... vagy mégsem

   A Bethlen Téri Színház újabb bemutatót tartott a Találkozások program keretén belül. Cseh Judit Mészáros Márta mentorálásával rendezte színpadra a Nőkből is megárt… című darabot, és nem kisebb művészeket kért fel munkájához, mint Tordai Terit és Horváth Lilit. A program a Bethlen Téri Színház és a Manna közös tehetséggondozója, ahol fiatal pályakezdő rendezőknek adnak esélyt, hogy bemutatkozzanak, egy tapasztalt mentor rendezővel együtt, két személyes előadást rendezve, ahol az is fontos, hogy a szereplők között generációs korkülönbség legyen.

   Pataki Éva a Nőből is megárt a nagymama c. könyvéből készült mű a generációk közötti viszonyt mutatja be, megfűszerezve azzal, hogy az anya-lánya szerepre olyan színészeket állított színpadra, akik a való életben is azok, és ez a tudat eleve ad egy kis pikantériát az előadásnak. Tordai Teri anyája olyan igazi minden lében kanál típus, aki mindig mindenhol ott akar lenni, mindig mindenről tudni akar, és természetesen legfőképpen részt akar venni a lánya életben. Szívbemarkolóan hozza a nőt, aki testben már elindult az öregedés útján, de lélekben még fiatal. Fájón teszi fel a kérdést, hogy ilyenkor mit lehet csinálni, van-e erre valami megoldás, vagy csak egyszerűen el kell fogadni méltósággal az öregedést? 

   A lánya, Horváth Lili megformálásában, a mai kor modern nője, aki mindent megold egyedül, úgy érzi, nincs szüksége már az anyjára, hiszen egy önálló es független nő, aki megáll a saját lábán, és egy pillanatra sem ismerné el, hogy néha ő is meginog. Majd eljön az életükbe a kapocs, az unoka személyében, és ez újra ráébreszti a lányt is arra, hogy mégsem képes mindenre, mégiscsak segítségre van szüksége, és az anyja is végre újból szerepet kap az életében, végre érzi, hogy szükség van rá.

   Az ide vezető utat, a sok apró civakodást a rendező reálisan állítja színpadra, minden ott ülő fülét egyszer-egyszer ismerős mondatok csapják meg, és cinkosan kacagnak össze hol az egyik, hol a másik szereplővel. Miközben az előadás elején a két nő azt hiszi, hogy nagyon is különböznek egymástól, és míg az idősebb állandóan tanáccsal látná el, addig a fiatal mindent elutasít, meggyőződve arról, hogy ő mindent jobban tud, addig az előadás végére rá kell döbbenniük, hogy nagyon is hasonlítanak egymásra, hogy az anyaságot mindketten egyformán élik meg.

   A díszlet (Fekete Györgyi) egyszerű és főként jelzés értékű, nosztalgikus hangulatot csempész a színpadra, tele otthoni melegséggel, ahogy a jelmezzel (Horváth Kata) is ugyanezt hivatottak erősíteni.

   A Bethlen Téri Színház legújabb előadása  intim környezetben foglalkozik olyan hétköznapi témával, amely szinte mindenkit érint, de nem feszíti túl azt, ám mégis gondolkodásra késztet.

Az előadás igazi kikapcsolódást nyújt, sok nevetéssel, könnyedséggel, miközben valós problémákat feszeget.

Fotó: Kállai-Tóth Anett