Hitlernek volt lánya? – tehetné fel a kérdést az olvasó, elbizonytalanodva történelmi ismereteinek mélységében. A meghökkentő cím már az első sorok elolvasása előtt kérdések sokaságát vetheti fel. Csaplár Vilmos nem történelmi regényt írt, azt azonban elérte, hogy egészen különleges megvilágításba kerüljenek a 20. század sorsfordító eseményei.

   A müncheni Tökfőzelék nevű kifőzdében dolgozó Fanni nevű magyar zsidó lányra szemet vet a fiatal Hitler, majd megszületik közös gyermekük, Ruckner Jolán, bár az anya nem biztos abban, hogy a gyermek apja valóban ő és nem az a fiatalember, akivel közvetlenül a diktátorral való légyott után lépett kapcsolatba. Hitler félzsidó törvénytelen lányának létezése már önmagában kimeríti az abszurd fogalmát, de a szerző bebizonyítja, hogy lehet ezt még fokozni.

    A cselekménysor három nagy egységből áll össze, melyek akár külön-külön, kisregényként is olvashatók. A 20. század első évtizedeinek történéseit feldolgozó első, a második világháborús második és az ’56 utáni harmadik fejezet egy groteszk történelmi utazássá forr össze. A pergő eseménysorok snittszerűen követik egymást, ráadásul a cselekmény több szálon fut, így a regény elolvasása egy igen mozgalmas film megtekintéséhez hasonló élményt nyújt, bár tény, hogy nem kis figyelmet igényel az olvasó részéről, hiszen szinte csapong az egyes jelentek között és rendkívül sok szereplőt vonultat fel.

   A fajsúlyos témát -a hitleri fajelmélettől a zsidók deportálásának megszervezésén át a forradalmi események aprólékos leírásáig szinte minden 20. századi jelentős ideológiát és eseményt igyekszik felölelni a mű- oldja a sajátosan groteszk, humorral jócskán fűszerezett stílus. Mégsem tud azonban a szó klasszikus értelmében szórakoztatni, mert semmilyen olvasói prekoncepciónak nem tesz eleget. Elvarratlan szálakat hagy vagy épp nem várt csavarral zár le egy-egy történetet. Épp emiatt nem sorolható be egyetlen szabályos műfaji kategóriába sem és épp emiatt tipikusan posztmodern.

   A regény talán legfőbb erénye, hogy több olvasata is lehetséges. Érdekes történelmi fikció, ahol egyáltalán nem mellékes, hogy a kisemberek élete hogyan alakul a zaklatott 20. század eseményeinek súlya alatt. Szociográfia is, mely talán csak első pillantásra szürreális, valójában inkább szomorúan igaz, a Szeged környéki tanyavilág brutális haláleseteivel, a történelem viharaiban boldogulni akaró átlagember hétköznapi kínjaival. A holokauszt-regényekkel is párbeszédbe lép a mű, a zsidólét a főhősnő sorsát is meghatározza, illetve jó pár morális kérdés is felvetődik az emberélet értékével kapcsolatban.

   A minden szempontból rendhagyó regény izgalmas olvasmány, igazi szellemi kaland és ráébreszt arra a tényre, hogy a posztmodern irodalom eszközeivel a kőbe vésett történelmi tények újrértelmezhetők.