Minden anya rémálma az, hogy valamilyen módon elveszti a gyermekét, vagy ne adj’ Isten elrabolják. Erről egy gyermekkori élményem jut eszembe, amikor még pár éves voltam, és nyaralni voltunk, egy strandon egy kisgyermek vízbefulladt. Szörnyű volt, mégsem kimondottan ezért maradt meg bennem a történet a mai napig, hanem mert nem sokkal utána kiderült, az ott lévő pár nem a kisfiú szülei voltak, hanem egy szomszéd házaspár, akik csupán szívességből hozták magukkal a gyermeket. Nos, Paula Daly regényében ugyanez történik, csak itt a legjobb barátnője kislányát rabolják el.   

   A szerző érdekfeszítően festi le egy család széthullását, a megbocsátás fázisait, már ha ilyen esetben beszélhetünk róla. Az önvád marcangoló és idegtépő óráit. Az elrabolt kislány családjában felmerülő több tucat kérdést, és lehetséges válaszokat. Hiszen akár úgyis elrabolhatták volna, ha otthonról megy iskolába, és nem éppen a családi barátoktól. És a végén a váratlan fordulat sem maradhat el, ami a thrillerek nélkülözhetetlen eszköze.

   Mindenképpen érdemes beszerezni, nem okoz csalódást.

Paula Daly: Milyen anya az ilyen

Gabo Kiadó, 2014