„Szörnyű, amikor megkísért a jóság"
"És monda a király : Hozzatok nékem kardot! És mikor odahozák a kardot a király elé , monda a király: Vágjátok két részre a gyermeket, és adjátok az egyik részt egyiknek, a másikat pedig a másiknak. Ekkor monda az az asszony, a kié vala a gyermek, a királynak, mert megindult szíve gyermekén: Kérlek, uram, adjátok néki a gyermeket, és ne öljétek meg őt. A másik pedig azt mondja vala. Se enyim, se tied ne legyen; vágjátok ketté. Akkor felele a király, és monda: Adjátok amannak a gyermeket, és meg ne öljétek azt, mert az az ő anyja." (A királyokról szóló I. könyv 3/16-24)
A Budapest Bábszínház 2016 áprilisában mutatja be a 20. századi színház egyik megújítójának, Bertold Brechtnek egyik sokat emlegetett, sokféleképpen feldolgozott művét, A kaukázusi krétakört.
A dráma az ószövetségbeli bölcs salamoni ítéletet és a kínai krétakör mesét dolgozza fel, cseppet sem burkoltan tanító célzattal.
A történet Grúziában játszódik, polgárháború idején, amikor a kormányzó, Abasvili kivégzése után kitör a káosz, felesége fejvesztve menekül az országból, egyszülött fiát, a kis Michaelt ottfelejti a felbolydult palotában. Gruse, a lelkiismeretes konyhalány szíve azonban megesik az elhagyott csöppségen, magához veszi és kimenekíti a felfordulásból.
A gyermek, akit eleinte nyűgnek tart, egyre inkább a szívéhez nő, így amikor a háború végén visszatérő és gyermekét visszakövetelő vér szerinti anya megjelenik a színen, Gruse minden bizonyosságnál erősebben tudja, hogy nem akar megválni a kisfiútól, akit sajátjának tekint azon egyszerű, tiszta és logikus oknál fogva, hogy ő nevelte fel.
Hiába a vér kötelékének elsődlegességére hivatkozó ügyvéd cifra szónoklata, az ügyben eljáró Acdak bíró nem hajlik arra, hogy visszaadja szülőanyjának a gyermeket. Próbát rendel el: krétával egy kört rajzoltat a földre és beleállítja a mit sem sejtő gyermeket, majd azt mondja, az a fiú igazi anyja, akinek van elég ereje ahhoz, hogy kihúzza a körből. Gruse önzetlen, elengedő szeretete itt szó szerint nyilvánul meg, akárcsak a kormányzóné erőszakossága. Ackdaknak azonban ennyi bőven elég ahhoz, hogy eldöntse, kinek ítéli a gyermeket.
Vidovszky György rendezése tipikus epikus színházat valósít meg. Az eredetileg parabolaként megírt mű példázatosságát kiválóan nyomatékosítják a színház különleges, hol ember nagyságú, hol egészen pici bábjai, melyek Mátravölgyi Ákos munkáját dicsérik. Abban, hogy egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy epikus színházat látunk, nem kis szerepe van annak, hogy a színészek és a bábok bár szinte összeolvadnak, időnként mégis reflektálnak egymásra.
A narrátor szerepeltetése amellett, hogy felvezet, magyaráz, kommentál, énekel, szintén tipikus brechti eszköz.
Kellemes arányban keverednek a darabban a komikus és a megható jelenetek, előbbiek elsősorban a kivitelezésnek, a néha felbukkanó helyzetkomikumnak vagy poénnak, utóbbiak a mélyebb tartalmaknak köszönhetők.
Brecht sötét hangulatú darabjai közül A kaukázusi krétakör talán az egyetlen, amelyik azzal a boldogító tudattal zárul, hogy a világban alapvetően rendnek kell lennie. Példázatosan hirdeti az tiszta szeretet erejét az önzéssel, erőszakkal szemben, bár ezzel egyidejűleg nem titkolja azt sem, hogy igaz embernek lenni olykor egyet jelent a rögösebb út választásával.
A mű végén a brechti példázat didaktikus tanulsága szó szerint fogalmazódik meg, levéve a néző válláról az önálló véleményalkotás édes terhét.
Író: Bertolt Brecht
Zene: Paul Dessau
Fordító: Eörsi István
Dramaturg: Gimesi Dóra
Bábok: Mátravölgyi Ákos
Díszlet: Menczel Róbert
Asszisztens: Rigó Anna
Rendező: Vidovszky György
Szereplők
Spiegl Anna - Gruse Vacsnadze
Mészáros Máté m. v. - Acdak
Szolár Tibor - Énekes
Horváth Márk e. h. - Szimon Csacsava
Ács Norbert - Kormányzó (Georgi Abasvili), Tejárus, Lavrenti, Harmadik Vértes, Első Ügyvéd
Bánky Eszter - Második Kérelmező, Szakácsnő, Negyedik Asszony, Aleko nagygazda, Szakácsnő
Ellinger Edina - Kormányzóné (Natela Abasvili), Első Asszony
Hannus Zoltán - Hájas Herceg (Kacbeki), Paraszt, Első Vendég, Öregember
Horváth Alexandra e. h. - Első Kérelmező, Második Cseléd, Kereskedőnő, Harmadik Asszony, Ludovika, Nézelődő
Jankovics Péter m. v. - Adjutáns (Salva), Szolga, Első Kereskedő, Második Vendég, Sauva, a rendőr
Kemény István - Második Katona, Második Szolga, Fogadós, Szerzetes, Szökevény, Nagyherceg
Kovács Judit - Harmadik Kérelmező, Első Cseléd, Fiatalabb hölgy, Aniko, Sutef nagygazda, Nézelődő
Kovács Katalin - Dajka (Maro), Parasztasszony, Második Asszony, Szuru nagygazda, Öregasszony
Lendváczky Zoltán m. v. - Első Orvos, Fafej, Juszup, Első Vértes, Szent Banditusz (Irakli), Második Vértes
Pethő Gergő - Első Katona, Őrvezető, Sotta, az őrvezető, Harmadik Vendég, Második Vértes
Radics Rita - Anyós, Negyedik Kérelmező, Komorna (Mása), Idősebb hölgy, Grúzia öregasszonya, Nézelődő
Tóth Mátyás e. h. - Második Ügyvéd, Második Orvos, Szolga, Második Kereskedő, Paraszt, Unokaöcs
Zenészek: Csicsák György, Földváry Balázs, Laskay Péter
Fotó: Éder Vera
