Dalok újrahangszerelve
Igazi szabadtéri csemege volt a vasárnap esti koncert a Budapesti Nyári Fesztivál keretében a Városmajori Szabadtéri Színház színpadán. A Musical Revolution neve egy triót takar valójában, Baranyai Annamária, Sándor Péter és Miller Zoltán személyében. A zenésszínház kedvelőknek egyik név sem ismeretlen, mindegyiküket láthattuk már számos olyan nagysikerű musicalben, mint A nyomorultak, Evita, Jézus Krisztus Szupersztár vagy éppen a Hair.
Az első blokk Lloyd-Webber méltán híres darabjaiból volt egy csokorra való, és rögtön az Operaház fantomjával kezdett Miller Zoltán, majd belépve Sándor Péter a folytatással, a Love Never Dies-szal folytatta. Természetesen a Macskák sem maradhatott ki, az Éjfél dalát kristálytisztán hozta. Majd ismét Miller lépett színpadra, a Sunset Boulevard pörgős címadó dalával és mindezeket remixként, nem a teljes dalokat adva elő. Sándor Péter a Jézus Krisztus Szupersztárban való nagy alakítását, Júdás dalát is elhozta ezen az esten, ahogy Baranyai Annamária is Mária Magdolna dalát. Ez egy közös pont az életükben, hiszen 2014-ben mindketten benne voltak a Győri Nemzeti Színház Forgách Péter által rendezett előadásban. A dalcsokrot viszont megtörte a Sándor Péter által katartikusan előadott Gethsemáné dal, amely teljes egészben elhangzott, jól ráérezve arra, hogy itt hiba lenne szövegének egy részletét kiragadni, és betenni egy egyvelegbe. A felcsendült dalok mindegyike kicsit áthangszerelve, sokkal rockosabb verzióban került feldolgozásra, Révész Richárdnak köszönhetően. Az Evita sem maradhatott ki, így a Szeretned kell, Szállj, rajongva szállj! (duettben) és a Miért kell, hogy sírj Argentína is felcsendült. A végére pedig újra visszatért a Jézus Krisztus Szupersztár.
Második dalköteggel Lévay Szilveszter előtt tisztelegtek, és rögtön a kedvenc musicalemmel kezdtek, a Mozart!-tal, Nannerl dalát Baranyai Anna idézte, míg Mozartként Sándor Péter adta elő az Árnyékdalt, de legnagyobb örömömre a magyar Elisabeth rendezésből kihagyott egyik legszebb dal is helyet kapott a válogatásban, ahogy Rudolf a Halállal elénekelt egyezsége is, majd keretbe téve, a monumentális Ma nagyot nőtt az árnyékkal zárták.
Harmadikként A nyomorultak köré csoportosították a dalokat, ugyanis ebben az előadásban mindhárman játszanak, így olyan kis csavart vittek bele, hogy mindegyikük kizárólag olyan dalokat énekelt el, amit eredetileg pont nem ők, így adva egy kis fűszert neki.
A következő válogatás főként zenésfilmek népszerű slágereiből állt, mint a New York, New York, vagy a Made in Hungariaban elhangzott Csókkirály, amit Miller mesésen elpoénkodott, de a Zene nélkül mit érek én Baranyai Anna előadásában energikusan szólalt meg. A legszebb rész Sándor Péter csodálatos hangján a Lucio Dalla által szerzett Caruso c. dal volt, amit számos világhírű előadótól hallhattunk már, nekem mégis ez lett az egyik személyes kedvencem.
Az utolsó előtti blokkban a vidámságot próbálták előtérbe helyezni, így a Hairből kiragadott, többségében bohém és táncos songokkal szórakoztattak.
Zárásként pedig igazi rock dalokkal szántották fel a színpadot, a Queen musicalből, a We Will Rock You-ból elhozott pár elementáris erejű dallal, beleadva minden egyes hangot, igazi hangulatorgiát teremtve a színpadon.
Baranyai Anna, Miller Zoltán és Sándor Péter ezen az estén szerették volna egy kicsit személyesebbé tenni a dalokat, az általuk hozzáadott érzésekkel, saját hanggal, és mindezt remekül abszolválták, szívből énekeltek, hamisság nélkül, minden értelemben, alátámasztva a négytagú zenekarral és a három vokalistával, minőségi szórakozást nyújtva.
Énekesek:
Baranyai Anna
Miller Zoltán
Sándor Péter
Zenekar:
Révész Richárd
Studniczky László
Végh Balázs
Dajka Krisztián
